Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Molnár László: A két Chorin szerepe a magyar nagyipar kialakításában

A bruttó hazai termék, (GDP) egy főre eső növekedési rátája 1860-1913 között 1,7 volt. Európában ennél magasabb növekedés csak Svédországban jelentkezett (2,3), Németországban azonos volt (1,7). Ausztria az Egyesült Királyság, Franciaország stb. növekedési rátája elmaradt a magyarországi értéktől. A nemzeti jövedelem nettó értékére nézve a fejlődés üteme 6-7% volt.

6 A felsoroltakból egyértelműen kiderül, hogy a magyar gazdasági élet az említett időszakban konjunkturális szakaszban volt. Önként kínálkozik a kérdés: kik voltak ennek a korszaknak a főszereplői, az alapítók, a fejlesztők? A múlt század harmincas éveiben, a reformkorban Széchenyi István, Kossuth Lajos és legjobb követőik ráébredtek az ország ipari-kereskedelmi elmaradottságára. A modernizációban Széchenyi az arisztokráciának, Kossuth az alig létező magyar polgárságnak kívánt szerepet juttatni. Az arisztokrácia nagy többsége visszautasította ezt. A köznemesség, a gentry társadalom sem vállalta, mert gondolkodása szerint a „kalmárszellem" és a nemzeti ethos (erkölcs) közötti szakadék túl széles és túl mély. A magyar nemesség végül is a vállalkozás, a kereskedelmi és az ipari modernizálás funkcióit a zsidóknak „engedte át".

7 A zsidóság a reformkor kezdetétől folyamatosan áramlott be, főleg keleti irányból, az őket üldöző, elnyomó országokból Magyarországra. Számuk Mária Terézia korában 15 ezer, a múlt század negyvenes éveiben 241 ezer, 1900. évben 851 ezer volt.

8 Az 1840-es években kezdődött a zsidók rohamos magyarosodása. Pesten lelkes zsidók magyar egyesületet alapítottak, hogy a nyelvet hitsorsosaik közt terjesszék. Hasonló célú egyesületek vidéken is keletkeztek. A szabadságharcban a magyar zsidóság vérét és vagyonát áldozta fel a haza oltárán. A nemzettel való lelkes együttműködés miatt Haynau külön adóval sújtotta a pesti zsidóságot.

9 Az 1867-es XVII. törvénycikk - az emancipációs törvény - megadta a zsidó állampolgároknak a törvény előtti teljes egyenlőséget. Az 1895. évi XLI. törvénycikk a zsidó vallás recepcióját (befogadását) törvényesítette. A több generáció óta magyarrá asszimilálódott zsidók átvették az ipari és kereskedelmi tevékenység nagy részét. 1887-ben az üzletemberek 62%-a, a földbérlők 65%-a, a kereskedő tőkések 90%-a zsidó volt.

10 Milyen adottságok, különbségek tették alkalmassá a magyarországi zsidóságot arra, hogy meghatározó főszereplője legyen a nagyvállalkozások korszakának? A zsidók feudális kötöttségek nélkül éltek. Alkalmazkodtak a magyarországi viszonyokhoz. Évszázados tapasztalatokban kifinomult üzleti érzékkei, ha-