Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

Könyvismertetés - Bartha Lajos: Astronomy Before the Telescope. Ed. by Christopher Walker. With a foreword by P. Moore

A. F. Aveni: Csillagászat Amerikában (269-303. o.), B. Warner: Hagyományos csillagászati ismeretek Afrikában (304-317. o.) [a fekete-afrikai ismereteket foglalja össze.] W. Orchyston: Ausztráliai bennszülöttek, polinéziai és maori csillagászat (318-328.0.), F. R. Stephenson: Az ókori csillagászat modern alkalmazásai (329-341.0-). A kötetet a fontosabb csillagászati fogalmak rövid magyarázata, továbbá a tárgy- és névmutató zárja. A könyv érdekes és jó minőségű képanyaggal is kitűnik. Már a kiadó jellegéből is következik, hogy sok illusztráció a British Museum gyűjteményeinek legérdekesebb tárgyait, emlékeit mutatja be. Bár a könyv elsősorban a csillagászati ismeretekkel nem rendelkező olvasókhoz szól, az egyes fejezetek tárgyalási módja eléggé tág határok között változik. Amíg a mezopotámiai asztronómiáról szóló tanulmány a nem szakemberektől meglehetősen nagy figyelmet igényel, addig pl. a görög világmodellek tárgyalása a szabatos geometriai fogalomkör alkalmazása mellett is könnyed és jól áttekinthető. A magyar olvasó számára sok újdonságot jelentő afrikai, valamint az ausztráliai és óceániai csillagászat tárgyalása inkább néprajzi fogalmakat sorakoztat fel, ezzel egyetemben is könnyen érthető. Rendkívül érdekes az ókori és középkori mérések, megfigyelések mai alkalmazását tárgyaló záró fejezet. Bars szerző - a tárgykör nemzetközi hírnevű kutatója - tömören foglalja össze ezt az érdekes témát, bizonyára minden érdeklődő számára nagyon tanulságos e fejezet. Kifogást főként a középkori és reneszánsz műszerek ismertetése ellen emelhetünk: nemcsak nagyon felszínes, de jóformán csak az angliai műszertechnikára szorítkozik, bár a reneszánsz idején nagy jelentősége volt a délnémet, ausztriai és magyarországi műszerkészítésnek. Emellett is sok tanulságot tartalmaz ez a hézagos tárgyalás. Magyar szemszögből nézve jogosan hiányolhatjuk, hogy a középkori európai csillagászatról szóló részben a szerző nem sokat tud a bécsi és budai kulturális központokról. A 176. oldal térképén sajnálattal láthatjuk, hogy a tanulmányban a kulturvilág a Dunánál „végződik", Esztergom „Gran", Pozsony „Pressburg" német néven szerepel, Buda pedig - nem létezik! (Azt, hogy a szerző a pécsi egyetemről nem is hallott, talán nem vehetjük rossznéven.) E hiányokért azonban nézetem szerint elsősorban a hazai művelődéspolitika a felelős, amely nem csak a külföldi ismertetésekről nem gondoskodik, de a történészek, jogászok, filozófusok túlzott szerepeltetése mellett nem nagyon talál helyet a természettudományok történetével foglalkozó kutatóknak. Egészében azonban az új tanulmánykötet nemcsak a csillagászattörténet számára jelentős gyarapodás, de ott lenne a helye a történészek, muzeológusok kézikönyvei között is! Bartha Lajos