Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)
Post, Robert C.: Elbeszélő történelem és kritikai elemzés a Smithsonian Institution-ban. – Út a kulturális háborúkhoz
számukra a műtárgyak valóban elégségesek voltak. A legtöbb fiatal ezzel nem értett egyet. Felsőfokú tanulmányaik során „antennájuk" az egyetemek felé fordult és még, ha maguk nem is kerestek maguknak egyetemi állást, ez volt az, amire hangolva maradtak. Egyetemi szemszögből nézve a régi konvenciók egyszerűen nem voltak érdekesek. Az Amerikai Történelmi Múzeumban az olyan kiállítási javaslatnak, amely nem törekedett kritikai elemzésre, nem volt sok esélye a túlélésre és mégis az olyan konvenciók keretei között születtek a forgatókönyvek, amelyek elfogulatlan tekintélyt sugalltak. Ilyen a szenvedő mód, az egyéni vélemények hiánya. Végső soron mindez a középpontba hozott olyan alapvető kérdéseket, hogy mi is a tulajdonképpeni funkciója egy nemzeti múzeumnak, olyan kérdéseket, amelyeket éles, sőt fenyegető kifejezésekkel fogalmaztak meg az 1994. évi választások után és miután Heyman újraírta az Enola Gay-kiállítás forgatókönyvét. Vajon a kritikai elemzés korszaka rövid életűnek fog-e bizonyulni? Vajon minden kiállítás az Enola Gay után, amint egy újságíró nemrég fogalmazott „műtárgyak gyűjteményévé fog süllyedni, amelyek semmitmondó feliratai nem adnak kiindulópontot a vitára", tehát visszatér az 1960as években uralkodó stílushoz? Egy évvel ezelőtt nagyon pesszimista voltam, most egy kissé kevésbé vagyok az.
