Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Mirkovic, Miroslaw: A zágrábi Műszaki Múzeum. Osztályok és gyűjtemények

Bányászati és földtani, valamint ásványolaj osztály A földtani gyűjtemény ismerteti a föld belsejének összetevőit, az ásványi lerakódások képződését és kiaknázásuk módját. A föld valószínűleg több, mint 4,5-5 milliárd éve alakult ki. Azóta sokféleképpen változott. Az osz­tály bejáratánál a látogatók tájékoztatást kapnak az elemi geológiai tár­gyakról, ásványi anyagokról, kövekről/sziklákról, domborzatokról stb., hangsúllyal az ásványok kialakulásán és lelőhelyein. Összefoglaló törté­nelmi áttekintést is kapunk az egysejtűektől az emberig. Számos fosszilis kiállítási tárgy mutat be élethűen olyan szervezeteket, amelyek a földön él­tek és kihaltak. Különféle műszaki berendezések segítségével az emberek felfedezték a föld ásványi erőforrásait. A múzeum ezt is bemutatja, a területen elért legú­jabb elfedezésekkel együtt. A bányászati gyűjemény be­mutatja a bányászati technikák fejlődését a kezdetektől. A kiállí­tásban a legjobban ismert ércek mintái is szerepelnek: arany, ólom, réz, cink..., valamint átte­kintést kapunk Horvátország szénbányáiról az ősidőktől nap­| jainkig. Különösen érdekes egy szénbánya modellje, amelyet a múzeum alatt építettek (nem 9. A Műszaki Múzeum szénbányamodellje (részlet) mélyebben 6 m-nél) és amely több mint 300 méter hosszúságban tárnákon vezet át. A kőolaj-kiállítás elmagyarázza a kőolaj eredetét és felhalmozódását, bá­nyászatát és feldolgozási módjait. A legújabb a földmérési gyűjtemény. Célja, hogy felidézzen egy földhiva­talt a század első feléből. Csillagászat • Ez az osztály (jelenleg rekonstrukció alatt) összefoglaló áttekintést ad a látoga­tónak a világmindenséget alkotó csillagokról, bolygókról és egyéb égitestekről. Mivel ez az egyik legrégibb tudomány, a csillagászati megfigyelések és ismere­tek visszanyúlnak a régi egyiptomiakra, babiloniakra, inkákra, majákra, aztékek­re, kínaiakra, görögökre, rómaiakra stb.... folytatva Giordano Brúnóval, Koper­nikusszal, Keplerrel, Newtonnal, a kutatási terület legújabb ismereteiig.

Next

/
Thumbnails
Contents