Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Klein, Heijo: Műszaki haladás az Ipari Kor művészetében

Egy másik példát láthatunk a gothenburgi Szépművészeti Múzeumban. A Fürstenberg-gyűjtemény termeiben a telefon feltalálását ábrázolja két meztelen lányalak, akik a mennyezet alatti polcon ülnek. Az új telefont használják beszélgetésre, egyúttal a háttérben lévő, a hang értelmét bemutató festmény előtt ülnek. A műszaki találmányok bemutatására szolgáló allegorikus figurákat lehet látni a nagy világkiállításokon is. Mégis, a telefon más körülmények között is megjelenik. Constantin Brumidi amerikai festő műve, „A transzatlanti kábel" 1876-ból. A két kontinenst mitológiai, illetőleg politikai szimbólumaikkal ábrázolja: a bika Európát, a sas Amerikát jelenti, kettejük között pedig a transz-atlanti kábel az összekötő, amit két, egymás kezét fogó lányalak testesít meg. Egy másik nagy fontosságú technikai esemény volt a kontinensen a Simplon-alagút megnyitása. A poszter (Leopoldo Metlicovitz alkotása 1906-ból) ennek a szenzációs eseménynek a kiállítására allegorikus alakot mutat: a jó Merkúrt, amint elsőnek kel át az alagúton. Az izomember szimbólumaként az átkelést vonaton végzi egy nővel együtt, így összekötve északot és délt. Következtetés Végül szeretnék még két példáról szólni, amelyek ellentétes szempontokat képviselnek: a haladás dicsőítését és a kritikusabb látásmódot. A dicsőítést láthatjuk „A keresztelő szózat"-ban, mellyel az 1000. mozdonyt ünneplik (Wilhelm Borsig, a gyár tulajdonosának műve 1858-ból Berlinben). A „Villamosság Palotáját" a párizsi Világkiállításon 1900-ban villanykörték ezreivel világították ki, amelyek fantasztikus fényhatást adtak, így az épületet „Az illúzió palotájának" nevezték. A kritikai nézőpontot gyakran karikatúrákban tették közzé. így annak a korszaknak néhány rajzából értesülhetünk arról, milyen problémái voltak az embereknek az új találmányokkal és a műszaki haladással kapcsolatban. A fényképzés találmányát az akkori hosszú expozíciós időkkel a francia Honoré Daumier gúnyolja ki „Új módszer kecses pózok nyerésére portréfestéshez" című kartonján. Ellenpéldaként egy újonnan feltalált anyag, a kaucsuk rugalmasságának karikatúráját hozhatjuk fel. K. Cassius rajzoló a művészek Düsseldorfban évente megrendezett kiállításán humorosan ábrázolt egy hagyományos portrét ún. „Kaucsuk hölgy"-ként (Caoutchouc Lady), eltorzított, szerpentinszerű testtel, ún. reprezentáló pózban: úgy ülve, mintha ezt trónuson tenné, de helyette fürdőkádban ül. Ilyen módon a műszaki haladást alkalmazták a hagyományos ikonográfiára.