Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Klein, Heijo: Műszaki haladás az Ipari Kor művészetében

formáinak szintéziseként. Az égen is látható egy allegorikus figura: Minerva, a bölcsesség és tudás istennője, akinek sárkányszekerét már nem lovak vontatják, hanem gőz. Ebben az allegorikus keretben a gépgyártási folyamatok különböző részletei integrálódtak, a valóság az allegóriában. Az alagsorban a kezdő műveletek: belül balra a vasöntés; jobbra kovácsolás. A fa- és bőrmegmunkálást a vasúti kocsik berendezéséhez, kívül látjuk. Felül a gépműhely, gépeket készítő munkások fémet munkálnak meg benne. A gyár fő képe mellett, az architektonikus pillérek között láthatók az üzemszervezés, a vezetőség és a termékkereskedelem irodái. A füstölő kémény és a porfelhők a haladás szimbólumai a reggel és az éjszaka között, amelyeket itt a kakas és a hold ábrázol, összekötve szivárvánnyal bimbózó rózsák fölött, a gazdasági épség jeleként. Végül a cég termékei a képen nagy, acélvázas épületekbe zárva jelennek meg, amely épületek olyanok, mint a müncheni kristálypalota, az ipar kiállítócsarnoka, a Vashíd és ipari épületek. Ilyen módon a valóságot az allegóriák rendszere fogja közre. Ennek a festménytípusnak egy másik példáját az alkotó „A gázvilágítás nyerése és áldásai" témának szentelte. A festményeknek ez a csoportja három üvegablakból áll. Az üvegfestés XIX. századi újrafeltalálása után az ablakfestést általában templomok ablakain alkalmazták, csak kisebb részben magánházakon. A szóban forgó festett ablakokat eredetileg a háztulajdonos Emil Spreng (1824-1864), a gázgyár igazgatója fogadószobájának ablakaira készítették. Abban az időben Nürnberg egyike volt a leghaladóbb városoknak. Az első vasútvonalat Németországban Nürnberg és Fürth között építették, és 1847-ben bevezették a gázvilágítást; a várost csak Hannover (1825) előzte meg, az angol királyi családdal fennálló kapcsolatai révén. August von Kreling festő (1818-1876), a nürnbergi iparművészeti iskola igazgatója készítette a terveket és id. Hermann Kellner üvegfestő (1814-1877) kivitelezte azokat igen precízen. Kreling három üvegfestménye, „Die Gewinnung und Segnungen des Gaslichts" 1863-tól 1867-ig készült. Az első az alapanyagokat mutatja - a szén nyerését és szállítását - amelyen nem munkások, hanem törpék dolgoznak a föld alatt, mély bányákban. Itt.a föld gyomrának istene haragos, hogy kincseit elszállítják. Lent a föld kincseinek történetét látjuk három jelenetben: a föld mélyének és a tengerfenéknek ásványait, valamint a gyémántot, a legdrágább kincset, amelyet egy törpe őriz hatalmas kulccsal. A főjelenet fölött a szén bányászását és szállítását látjuk (bal oldalt) és a dolgozó bányászokat, akik létrákat használnak (jobb oldalt). Végül az egésznek a közepén látható a szén elszállítása vonaton, ami azt jelenti, hogy egyenesen a nürnbergi gázművekhez viszik, amint a felirat mutatja „KS West", azaz (bajor) Királyi Állami Nyugati Vasutak.