Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Ahlström, Göran: A technika terjesztéséről. Nemzetközi kiállítások szerepe a XIX. században

termékeit a nemzetközi közönségnek és piacnak; másodszor, ezeken az illető terület vagy ágazat legfrissebb szaktudását lehetett elsajátítani, közvetlenül vagy közvetve. A világkiállításokon nyert érmeket értékesnek tekintették a belső piac szempontjából is. A világkiállításokon való részvételt vagy az ott tett látogatást gyakran összekapcsolták utazásokkal és külföldi iparvállalatoknál tett látogatásokkal, ami sokat elárul a XIX. század folyamán fennálló nemzetközi kapcsolatokról. Az egyedi svéd cégek kezdeményezésén túlmenően, a kiállításokon való részvételre magánszervezetek, például a Svéd Vasgyárosok Egyesülete (amely maga is részt vett kollektív kiállításával), továbbá közintézmények, mint a Királyi Svéd Tudományos Akadémia és a Kereskedelmi Kamara is ösztönöztek. Az utóbbi szervezte, rendezte és anyagilag támogatta a svéd részvételt. Történelmi visszatekintésünk a tudományosan és műszakilag fejlett ágazatokról, amilyen a vas- és acélszektor és a vegyipar, azt mutatja, hogy Svédországnak régi és sikeres hagyományai voltak és a XIX. században a műszaki fejlődés élvonalában volt. Ami a legvilágosabban látszik a műszaki iparok (engineering industries) fejlődését tekintve, az a brit ösztönzés nagy jelentősége a XIX.

1 század első felében, míg a második felében az ösztönzés elsődlegesen Németországból és Amerikából származott. Nem lenne azonban helytálló azzal érvelni, hogy Svédország ezenközben pusztán a nemzetközi irányzatot utánozta. Számos esetben: a gőz, a generátor és az elektromos energia technikája területén, valamint a pulp- és papírgyártásban, az acéltechnológiában és a precíziós szerszámok kidolgozásában például Svédország a műszaki fejlesztésben élenjáró helyet foglalt el. Teljesen helytelen azt bizonygatni, hogy Svédország az ipari technikában elmaradott régió volt mindaddig, amíg ún. „zseniiparai" fel nem tűntek a század későbbi éveiben és a századfordulón, bár olyan nagy cégek, mint például az AGA és SKF, a Separator (ma Tetra-Laval), az Ericsson és ASEA csak további fényt kölcsönöztek a svéd iparnak. A svéd mérnöki tudományok és műszaki „művészetek" nemzetközi összehasonlításban is kiválóak voltak az egész század folyamán, és még határozottabban annak középső éveitől kezdve, aminek Svédország részvétele a világkiállításon meggyőző bizonyítéka. A könyv bevezetése elsősorban teljes képet kívánt adni Svédország részvételéről a XIX. század világkiállításai közül nyolcon, másodsorban gazdasági-történeti szemszögből kívánta elemezni az ország műszaki és ipari fejlődését a század folyamán, a kiállítási részvétel tükrében. Ez utóbbi szempont állt érdeklődésünk középpontjában, ezért csak röviden tudtuk érinteni a további kulturális, néprajzi és kultúrtörténeti kérdéseket. Ennek ellenére ez nem azt jelenti, hogy ezeket kisebb jelentőségűeknek és érdeklődésre kevésbé számot tartóaknak tekintjük, de szükségképpen határokat kellett szab-