Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

ICOHTEC ’96 „Műszaki Múzeumok és Technikatörténet” szekció előadásai - Ahlström, Göran: A technika terjesztéséről. Nemzetközi kiállítások szerepe a XIX. században

1855; 1867 és 1900; Bécs 1873; és az Egyesült Államok 1876 és 1893, az­az a Centenáriumi Nemzetközi Kiállítás Philadelphiában és a Világ Kolum­busz-kiáNítása Chicagóban. A kritériumok, melyek alapján a kiállításokat ki­válogattam, azok voltak, hogy a négy vezető ipari nemzet (Anglia, Francia­ország, Németország és az Egyesült Államok) ezeken képviselve volt, és hogy Svédország mint állam vett rajtuk részt. Ez lehetővé tette, hogy a svéd műszaki és ipari fejlődést nemzetközi összefüggéseiben kövessem. Nyilvánvaló, hogy a világkiállítások a XIX. század műszaki és ipari fejlődé­sét meggyőző módon tükrözik. A képviselet és a kiállítási eredmények az 1851-es londoni Nagy Kiállítástól az 1900-as párizsi Nagy Világvásárig a nagy ipari államok egymáshoz viszonyított helyzetét is mutatják ezekből a szempontokból: a britek uralkodó és vezető szerepétől a század közepén egy olyan helyzetig a századfordulón, amelyben európai viszonylatban Fran­ciaország és Németország megelőzte Nagy-Britanniát, és a világon a veze­tő szerep az Egyesült Államoké lett. Svédország helyzete az első francia világkiállítás idején, 1855-ben és az­után ugyancsak világosan kirajzolódik, és az a fontos általános következte­tés vonható le/hogy a technika és az ipar szempontjából a svédek a XIX. század közepére már több tekintetben egyenrangúak voltak egyes vezető ipari országokkal. Továbbá, hogy a svéd gazdaság olyan ipari fejlődés útján volt, amelyből Svédország mint ipari ország kerül ki. így következtetéseinket Svédország szerepléséről a nemzetközi kiállításokon pontonként a követke­zőképpen fogalmazhatjuk meg: - Svédországot a kiállításokon összesen 300-600 kiállító képviselte, akik 500-1000 kiállítási tárgyat képviseltek az egyes alkalmakkor. Az általunk ki­választott, technikai és ipari szempontból érdekes szektorokban - azaz, a „hasznos" művészetek; a nyersanyagok, gépek és gyártóhelyek (manufaktú­rák) terén - a svédeket 200-300 kiállító és 250-500 kiállítási tárgy képvisel­te. Más szavakkal, az „ipari tárgyak" aránya a svéd kiállításokon mintegy 50% volt az 1855-ös párizsi világkiállítástól az 1900-asig. Ezek a számok 1/1,5-2,5%-ot tettek ki a kiállításon részt vevő összes ország adataira vonat­koztatva, azonban - tekintetbe véve a kiállító ország népességét - Svédor­szág a képviseltség tekintetében az 1850-es évek közepétől kezdve össze­hasonlítható volt a vezető ipari országokkal, különösen a „hasznos" szekci­óban. Svédország a bírálóbizottságokban is mindig erősen volt képviselve, még az 1851-es londoni Nagy Kiállításon is volt egy képviselője a zsűriben. A részvétel ezen a kiállításon azonban nem volt az ország szempontjából reprezentatív. - Nemzeti központi bizottságokat állítottunk fel jó időben minden kiállítás előtt, és az 1866-os és 1897-es stockholmi kiállítások fontos alapot képez-

Next

/
Thumbnails
Contents