Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Michelberger Pál: Műszaki fejlődés, mérnökképzés, európaiság

A magyar mérnökképzés mássága mellett is európai színvonalát bizonyítják a végzett mérnökeink külföldi cégeknél elért sikerei és a külföldi részképzésben résztvevő 4. és 5. éves hallgatóink külföldön elért tanulmányi eredményei. (A Karlsuhe-ban most már rendszeresen egy-két félévet végzett hallgatóink tanulmányi átlaga - a nyelvi nehézség ellenére - eddig minden évben jobb volt mint az azonos évfolyamon tanuló német diákoké.) Az európaiság kiteljesítéséhez tulajdonképpen csak a két-, vagy többnyelvűség hiányzik mérnökeink egy - sajnos nagyobbik - részéből. A több évtizedes, kötelező orosznyelv-tanulásnak eredményeként mérnökeink jó része se oroszul, se más idegen nyelven nem tud tárgyalni, levelezni. A most kikerülő végzős hallgatók azonban már csak akkor kaphatnak diplomát, ha eredményes középfokú nyelvvizsgát tettek valamely (bármely) idegen nyelvből. E mellett megindítottuk magyar hallgatók részére is az angol, francia, német és orosz nyelvű mérnökképzést is. Úgy vélem, hogy ezzel az egyetem minden tőle telhetőt megtett, hogy mérnökeink igazi EUROMÉRNÖKKÉ válhassanak. E tevékenységünkben egyedül csak a Pénzügyminisztérium képes bennünket megakadályozni, ami, ha bekövetkezik semmiképpen nem nevezhető európaiságnak, éppen úgy mint az elképesztő mértékű szemetelés fővárosunk közterületein, vagy mint az épületfalakon köztük műemlékeken - megjelenő graffitik, vagy az Aluterv szakmai könyvtárának bezúzása a 90-es években, vagy az Operaház egyedülálló vízzel működő színpademelő berendezésének megsemmisítése a 80-as években anélkül, hogy legalább egy munkahengert megőriztek volna a remélhetőleg végre látogathatóvá váló Műszaki Múzeum számára. Ez azonban már átvezet Vámos Éva előadásába, ezért megköszönöm figyelmüket és átadom a szót az Országos Műszaki Múzeum főigazgatójának.