Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Szabadváry Ferenc: Műszaki felsőoktatás és technikai fejlődés

nyezó'í és harcosai lettek. Megkezdődött a csírázó szabadelvűség s domináló magyar nemzeti tudaton alapuló reformkorszak. Sok mindenért küzdöttek és sok minden megvalósult, pl. olyan új intézményekben, melyek máig is a nemzeti szót viselik nevükben, mint Nemzeti Múzeum, Nemzeti Színház, Nemzeti Kaszinó, Nemzeti Lovarda, s ha nem nemzeti, legalább magyar, mint Magyar Tudós Társaság, Magyar Természettudományi Társulat, Magyarhoni Földtani Társulat stb. Az európai műszaki felsőoktatásban is egy új alakzat jelent meg a párizsi Ecole Polytechnique nyomán (1794). A fejlődő, gépesülő ipar olyan szakembereket igényelt, akik a mechanikai, fizikai, kémiai tudományban járatosak. Az Ecole Polytechnique-t Napóleon hadmérnöki főiskolává szervezte át. Érdekes módon az ehhez hasonló iskolák legkorábban Közép-Európában Ausztriában, illetve az Ausztriához tartozó Csehországban alakultak ki, legelőször 1806ban Prágában jött létre egy politechnicum, 1809-ben Grazban, aztán 1815ben Bécsben. Utóbbinak különösen jó volt a hatása és fontos a szerepe. A híres német politechnicumok csak ezek után és ezek mintájára alakultak, legelső 1826-ban Karlsruhéban. Karlsruhe után aztán sorra alapított az akkori számos német állam és államocska királya, hercege, őrgrófja hasonló iskolát. Magyar diákok is tanultak ezekben a politechnikumokban, legtöbben persze Bécsben. Ott tanult pl. Irinyi János, ott találta fel egy egyetemi kémiai előadás hatására a gyufáját, ott volt tanársegéd Kruspér István is. De miért nincs Magyarországnak ilyen hasznos iskolája? - merült fel hamar a kérdés ország- és megyegyűléseken. Legelsőre Trencsén vármegye követe szólalt fel az 1836-os pozsonyi diétán egy „közművészeti intézet" alapítása végett. Aztán Zemplén megye tett javaslatot. Ennek szövegében elgondolkodtatott az utolsó mondat, nevezetesen - idézem - „hogy a nemzeti szorgalom és a kézi művek tökéletesedésének gyarapítására s azok kipallérozásának elővitelével, a nemzet díszének és boldogságának elővitelére az ország kebelében is Mű-Egyetemi Intézet állíttassák fel". A MűEgyetemi Intézet kifejezés ütött szöget fejemben, ilyesmi sehol külföldön nem volt. A nyelvújítás kora volt akkor, amikor az értelmiség ezer számra gyártotta a használatban lévő idegen szavak helyett a magyarokat. Jóformán mindenki, aki irodalomban, tudományban tevékenykedett, az szavakat gyártott. Persze nagyon sok műszó nem vált be, de nagyon sokat máig is használunk. Nem is gondolnánk, hogy mennyi mesterséges szavunk van. Pl. a mérnök. Kutatva a mérnök szó eredetét, mellette a Műegyetem szó eredetét is megtalálta Orlai Györgyné, az Országos Műszaki Múzeum könyvtárosa. Mindkettőnek kitalálója a Vas megyében született Kunoss Endre, aki bár csak 33 évet élt, rendkívüli aktivitást fejtett ki számos területen. Jogi végzettsége volt, ismert költő, lapszerkesztő, ügyvéd, és még sok