Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Szabadváry Ferenc: Műszaki felsőoktatás és technikai fejlődés

mányoson építették 1902-1909 között Műegyetemünk épületegyüttesét. Czigler Győző professzor lett a tervezéssel megbízva, de csak a kémiai és fizikai épület készült el tervei szerint. Váratlan halála miatt Hauszmann Alajos folytatta, az ő érdeme az imponáló központi épület, míg a könyvtárat a főleg templomok tervezésével nevet szerzett Pecz Samura bízták, s ő neki sikerült is bemutatnia épületével, hogy egy könyvtár a tudomány temploma. Ferenc József 1910. július 10-én avatta fel az új műegyetemi palotát, amelyik minden bizonnyal akkor Európa legszebb és legmodernebb egyeteme volt. Ám Pfeifer Ignác professzor megemlítette egy korabeli újságcikkben, hogy: „Most van épülőben az új műegyetem. Építénk palotát, melynek csodájára járhat a világ. Mikor azonban az intézet felszereléséről és annak kellő tanszemélyzettel való ellátásáról van szó, akkor nincs hitel, nincs dotáció, s a tanerők, akiknek tudományos önálló kutatásra is időt kellene hagyni, még előadói kötelességüknek is csak úgy tudnak eleget tenni, hogy hajnaltól éjszakáig robotolnak" Pfeifer szerint eredményes és laboratóriumi munkával járó oktatás csak úgy érhető el, hogy egy asszisztensre nem jut több 8-10 hallgatónál. A nagy Magyar Királyságnak műszaki felsőoktatási igényeit azonban még ez az új műegyetem sem tudta kielégíteni. így elhatároztatott 1913-ban egy második műegyetem építése Temesvárott. Ennek megvalósítása azonban sajnos már a románokra várt! A magyar történelemben a kiegyezés korának nevezett korszak csak 45 esztendeig tartott. Ám csodálkozva tekinthetünk vissza arra a fejlődésre, ami ebben az országban e néhány évtizedben végbement, különösen akkor, ha nem politikai szempontból vizsgáljuk, hanem tudomány-technika történetiből. Magyarország e téren talán történelme folytán először eredményesen zárkózott fel a Nyugathoz. Csak néhány adat: 19 000 kilométer vasút és 11 Duna híd épült e korszakban. Minden nagyobb városban villamosvilágítás és villamosközlekedés kezdődött (Budapesten elsőnek 1889, utána Pozsony 1895). Világítógázgyár épült a városokban. Az 1884-es temesvári villamos erőmű egyidős a berlinivel és ezek Európában a legelsők voltak. Telefonhálózat létesült. A budapesti telefonközpont (1881) is a legkorábbiak közé tartozik Európában, a telefonhírmondó pedig egyedülálló információt és szórakoztatást továbbító találmány volt (1893). 1896-ban a kontinens első földalatti vasútja nyílt meg, s felavatták a Vaskapu csatornát. Elkészült a fővárosi főgyűjtőcsatorna. Ami az ipart illeti az említett kis műhelyekből igazi nagy gyárak lettek. Majdnem mindenfajta gépet tudtunk itthon gyártani, a mezőgazdaságnak és iparnak egyaránt. így cséplőgépet, mozdonyt, gőzhajót. 1879-ben az első hazai gázmotort készítette el Csonka János. A Ganz-gyár máig élő