Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Szabadváry Ferenc: Műszaki felsőoktatás és technikai fejlődés

gbk mutatóban bizony megjelentek országunkban, különösen a negyvenes években. így 1816 próba gázvilágítás Pesten, 1817 az első gőzhajó a magyar Dunán, 1831 menetrendszerű gőzhajójárat Budapest és Bécs között, 1842 az első magyar iparkiállítás, 1842-49 felépül a Lánchíd, 1846 megindul a vasúti közlekedés Pest és Vác között, 1848 Szolnokra is megy vonat, 1848 távíró Bécs és Pozsony, 1850 Bécs és Pest között. Ami a természettudományokat illeti, a kutatás visszaesett a XVIII. századi eredmények mögött. Bolyai János új geometriája kinyomatott ugyan 1832-ben, de ki vette észre? Nagy jelentőségű ellenben, hogy az addig latin és német nyelvű magyarországi tudomány magyar nyelvű akart lenni. Megjelentek az egyes tudományok első magyar nyelvű könyvei. Kiderült ezek írása folyamán, hogy nyelvünknek egyszerűen nincsen saját szókészlete a tudományok fogalmaihoz. A reformkorban, mint már említettem, folyt a tudományok területén a már említett nyelvújítás. A legtöbb professzor nyelvújítással vagy legalábbis avval is foglalkozott, mint Schuster János, Nendtvich Károly, Jedlik Ányos, Irinyi János, Bugát Pál és még számosan. A nagy magyar találmányok kora még arrébb volt. Két fontosabb találmányt tettek magyarok, de mindkettőt Bécsben. Ott találta fel Irinyi János gyufáját és ami fontosabb volt Petzval József is akromatikus lencséit, mellyel rövid megvilágítási idővel lehetett fényképezni. Petzval az Institutumban végezte tanulmányait, majd rövid ideig a pesti egyetem professzora lett, ahonnan hamarosan a bécsi egyetem hívta meg a felsőbb matematika professzorának. 1860-ban már érezhető volt Magyarországon a kiegyezés szele, hiszen már felvette az udvar az érintkezést, s megbeszélések folytak a magyar nemzeti körökkel. Ennek jegyében állították vissza a magyar nyelvű oktatást az egyetemen és a többi főiskolában, így a Polytechnicumban is. A magyarul nem tudó Mayer Lambert igazgató leköszönt tisztéről, s Sztoczek József vette át helyét. A Joseph Polytechnicum elnevezés helyett pedig a Királyi József Műegyetem elnevezést használták, hiszen, mint említettük Kunoss 1835-ös szótárában a Polytechnicum szó műegyetemre lett általa magyarosítva, s mivel közben az ipartanodából valóban Polytechnicum lett, hát így fordították azt magyarra. Vagy talán már igazi egyetemre gondoltak e névvel? Nem valószínű, hiszen egyetemi rangú műszaki főiskola még sehol sem volt. Ez a mi „alma materünk" lett az első a világon, nem sokkal a kiegyezés után. A második magyar kormány vallás és közoktatási minisztere, Eötvös József báró már az első 1848-as kormányban is ugyanezt a tárcát vezette, s már akkor tervezte az Ipartanoda átszervezését. így érthető, hogy 1870-ben már törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésnek a József Műegyetem átszervezéséről. Javaslata törvénnyé is változott, de ezt Eötvös már nem érte meg. A király 1871. július 10-én szentesítette a törvényt.