Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Szabadváry Ferenc: Műszaki felsőoktatás és technikai fejlődés

SZABADVÁRY FERENC* MŰSZAKI FELSŐOKTATÁS ÉS TECHNIKAI FEJLŐDÉS A XVIII. század felemelkedő korszaka volt országunknak. Nagy lépéseket tettünk előre akkor Géza fejedelem és Szent István királyunk ránk hagyott, úgy tűnik örökös feladatunk terén, nevezetesen, hogy felzárkózzunk a Nyugathoz. Ez egy olyan feladat, amelyik időről időre rendszeresen ismétlődik. Elérünk valamit utolérésében, aztán jön rendszerint egy rajtunk kívülálló esemény, ok, amelyik megakaszt, sőt visszavet ebben, s mire újra nekikezdünk, az a bizonyos Nyugat közben megint alaposan lekörözött minket. Hát a XVIII. század egy ilyen szerencsés utolérő időszak volt, melyhez az is hozzájárult, hogy történelmünkben ez volt az egyetlen évszázad, melyben a Rákóczi szabadságharcot leszámítva nem volt háború az ország területén. A fejlődés, a gazdaság, a demográfia, az oktatás, az egészségügy, a közlekedés területén egyaránt mutatkozott. Nem volt egészen spontán ez a fejlődés, a felvilágosult uralkodók Mária Terézia és II. József és az államigazgatásban tevékeny kitűnő kameralisták erősen és pozitíven kormányozták ezt, ugyanakkor a magyar rendek, a nemesség, a megyék meg igyekeztek akadályozni ezt, több esetben pl. a nyelv kérdésében - joggal. A század végén és a XIX. század elején a francia forradalom majd a napóleoni politikai ambíciók két évtizedre háborúkba sodorták Európát. Magyarország a kevés nyugodt hely közé tartozott, s Ausztria hadi iparát és ennek számos függvényét ide telepítették. Ez elég számottevő fejlődést jelentett országunknak s ösztönzőleg hatott a háború után is. Ez a fejlődés már spontán fejlődés és nem kameralista bürokraták által kezdeményezett volt. Ugyanis megváltozott a belpolitikai színkép. A megelőző évszázad haladó, reformokat szorgalmazó udvara és kormánya átcsapott konzervatívvá és elutasítóan állt szemben mindenfajta reformmal, ugyanakkor a XVIII. század reformgátló nemessége, elsősorban a köznemesség, de részben a főnemesség is, s ennek révén az országgyűlések a reformok kezdemé* Budapesti Műszaki Egyetem Általános Kémiai Tanszék, 1521 Budapest