Technikatörténeti szemle 22. (1996)

TANULMÁNYOK - Móra László: A József Műegyetem elhelyezése a budai Várban

nyilvános világítás a Várban petróleummal történt és egy-egy kísérlethez szükséges világítógázt a pesti gázgyárból kaucsukzsákokban kellett felcipeltetni. Egy nagy kémiai fülke képezte a laboratóriumi helyiség fénypontját, szénfűtéssel berendezett rostélytüzeléssel. Akárhányszor begyújtottunk ezen ósdi fűtőszerkezetbe, ugyanannyiszor megrepedtek a fülke majdnem összes üvegtáblái. Ha ezt még egy kitömött bagollyal, egy koponyával és egy régi codex-szel kiegészíthettük volna, akkor Faust és Mefisto jól érezték volna magukat benne." - indokolta miért ment külföldre, ahol Heidelbergben doktorált (1865) és Zürichben, a híres Eidgenössische Technische Hochschule analitikai laboratóriumában magántanárként dolgozott. „Csak 1867-ben, alkotmányunk helyreállítása évében kerültem vissza Budára, de már mint a tanártestület tagja... - írta Wartha, majd így vázolja a vári törzshely állapotát - No, most már volt laboratóriumom, gyűjteményem és dolgozóhelyiségem, de minő állapotban voltak mindezek! Az öreg Jánoska, a kiszolgált zsandárkáplárból támadt kapus és órajelző lakása foglalta magába a kémia- technológia kincseit. Most már bevezethettem én is a világítógázt a várbeli régi műegyetem épületébe. Ez valamikor klastrom lehetett, mert rengeteg vastag falakkal bírt. így a II. emeleten még másfél méter vastagok voltak a falak, a földszinten pedig 2 1/2 m volt a fal. (Kiemelés tőlem, M. L), úgyhogy a gázmunkásoknak új szerszámokat kellett szerezníök a falak átfúrására."

4 A József Műegyetem az egyetemi rangra emelésének 50. évfordulóját az 1921/22-es tanévében ünnepelte. A jubileum alkalmából jelent meg Zelovich Kornél műegyetemi tanár, mérnök, közlekedésügyünk kimagasló személyiségének nagyszabású könyve a József Műegyetem és vele kapcsolatban a hazai technikai felsőoktatás történetéről. Az 1922-ben kiadott monográfia alapmű a műegyetem kutatói számára.

5 Zelovich az évi rektornak a könyv megírásában munkatársai segítettek, közöttük volt Sándy Gyula tanár, aki a műegyetem különböző helyiségeinek képeit bocsátotta Zelovich rendelkezésére. Zelovich a várbeli elhelyezésre lényegében Szily Kálmán adatait ismétli azzal a különbséggel, hogy az egyetemi nyomda épületének Országház utcai házszámát nem említi meg. Viszont a bérelt házaknál megadja a bérlés időpontját és bérleti díját: „Az egyetemi nyomda épületében eddig bérelt főhelyiségeken kívül 1867-ben kibérelték Budán, Országház utca 18. sz. a. Gáger Mihály házát évi 2600 frt. bérért. Később még két ház kibérlése vált szükségessé és pedig 1870-ben Szup Józsefnek Bécsikapu utca 149. és 150. sz. a. háza évi 4000 frt. és 1871-ben Tőry Vincéné Úri utca 39. sz. a. háza évi 3000 frt. bérért." (Zelovich-könyv 131-132. o.) Néhány oldallal később közli Eötvös József közoktatásügyi miniszter szavait, melyet az or-