Technikatörténeti szemle 22. (1996)

TANULMÁNYOK - Móra László: A József Műegyetem elhelyezése a budai Várban

alapján meghatároztam a József Műegyetem budavári elhelyezésének pon­tos helyét, ahol 1854-től 1872-ig működött. Elhelyezés a Várban A József Műegyetem 1854. október 1-jén telepedett át Budára, abba a házba, melyet részére a Várban béreltek. Hogy melyik volt ez a ház, azt a kortársak nagyjából ugyanúgy említik. Sztoczek József rektor az intézet fennállása negyedszázados ünnepén, a budai műegyetem nagytermében 1872. január 7-én tartott beszédében erről így nyilatkozott: „Budán az egye­temi nyomda épületének azon része, mely az Országház utczára fekszik, lőn a József-ipartanoda befogadására kiszemelve, és 16 000 forintnyi költ­ségen új rendeltetésének megfelelőleg berendezve... Akkor telepedvén meg a József-ipartanoda azon budavári épületben, mely jelenleg is a poli­technikum törzshelyét képezi. - mondotta, majd így folytatta - Míg azelőtt a műegyetemi hallgatók száma évenként alig érte el a 250-et, most már az idén meghaladja az 500-at is. Míg azelőtt egy épület is elégséges vala a műegyetem befogadására, most már, itt fenn a várban, négy épületben sem talál elég helyet." 2 A Sztoczekénál részletesebben írja le az elhelyezés körülményeit tíz év múlva Szily Kálmán rektor a Múzeum körúti új épület megnyitó ünnepségén. A „Műegyetemünk elhelyezésének kérdése 1836-tól 1882-ig" címmel 1883. november 25-én tartott beszéd önálló kiadványként is napvilágot látott, és a kortársak közül a leghitelesebb dokumentum. Szily az intézet Budára kerülé­sét így örökítette meg: „Budán a várban az egyetemi nyomda épületének azt a részét, mely az Országház-utczára szól, s melyben azelőtt az egyetemi nyomda hivatalnokai is laktak, most pedig az I. kerületi állami tanítóképezde van ideiglenesen elhelyezve, bérelték ki az ipartanoda számára - írta 1883­ban, majd részletezi a helyiségeket - ...A kibérelt házban, vagy jobban mond­va házrészben 8 előadási terem (átlagban 58 hallgatóra), 3 rajzterem (átlag 47 hallgatóra) és 17 szoba állott rendelkezésre... Bőségesen elég volt ez az akkori 8 tanárnak és akkori 74 hallgatónak stb." Szily dolgozata végén jegy­zet formájában a kibérelt házak pontos címét is megadja: „1. Budán, az egyetemi nyomda hátsó része, Országház-utcza 13, 2. Budán, Gáger Mihály háza, Országház-utcza 11,3. Budán, Özv. Dőry Vinczéné háza Uh u. 40, 4. Budán, Szupp József házai, Bécsi kapu u. 27, és Fortuna u. 25." 3 A József Műegyetem egykori hallgatója (1860-62), majd a kémiai techno­lógia katedra alapító professzora, Wartha Vince az alma mater korabeli vi­szonyait így jellemezte egyik visszaemlékezésében: „Budán, a várbeli labo­ratóriumban még gáz sem volt bevezetve, azon egyszerű okból, mert a

Next

/
Thumbnails
Contents