Technikatörténeti szemle 22. (1996)

KÖNYVISMERTETÉS - Bartha Lajos: Franz Daxecker: Briefe des Naturwissenschaftlers Christoph Scheiner SJ an Erzherzog Leopold V. von Österreich-Tirol 1620–1632

Daxecker, Franz: Briefe des Naturwissenschaftlers Christoph Scheiner SJ an Erzherzog Leopold V. von Österreich-Tirol 1620-1632. (A természetkutató Christoph Scheiner S.J. levelei V. Lipót osztrák-tiroli főherceghez, 1620-1632.) Veröffentlichungen der Universität Innsbruck, Band 207., Innsbruck, 1995. 184 old. 4 ábrával. Ennek az elegáns megjelenésű forráskiadványnak akár ezt a címet is adhatták volna: „Egy jezsuita természettudós hétköznapjai a XVII. század elején". A kötetben közzétett levelek, amelyeknek köre a valóságban jóval tágabb, mint a csupán az V. Lipót főherceghez szóló írások, átfogó képet adnak az ellenreformáció korában tevékenykedő, nagy tudású, széles látókörű német Jézus-társaságbeli természetbúvár mindennapi problémáiról, tudományos nézeteiről, politikai, sőt gazdasági elképzeléseiről. Christoph Scheiner (1575-1651) a XVII. sz. csillagászatának és optikai kutatásának egyik kiemelkedő személyisége volt. Húszesztendős korában lépett a jezsuita rendbe, életének jelentős részét - kisebb-nagyobb megszakításokkal - az Innsbrucki Egyetem tanulója, utóbb tanáraként töltötte. Fő érdeklődési területe a csillagászat volt, az 1607. évi üstökös megjelenésekor egyetlen nap alatt egy jó szögmérő szeksztánst épített (fából), amellyel igen pontos észleléseket végzett. Az első távcső megalkotásának hírére (Lipperhey, 1608) maga is távcsövet épített, amellyel 1611. március 6-án, más észlelőktől - például Galileitől - függetlenül felfedezte a Nap foltjait. Scheiner tanulmányozta először részletesen a napfoltokat, azok változásait, a Nap tengelyforgását, és ő írta le elsőként a fényes napfáklyákat. Erről először 1612-ben, majd részletesen 1630-ban megjelent munkájában („Rosa ursina sive Sol") számolt be. A napfoltok felfedezésének kérdésében heves, sőt durva vitába keveredett Galileo Galileivel. Galilei szinte indokolatlan gorombasággal támadt Scheiner páterre, viszont a német jezsuitát gyakran vádolják azzal, hogy ő indította el az olasz fizikus elleni hajszát, amely a hírhedt Galilei-perrel végződött. (Ez így túlzás, de tény, hogy Scheiner nagy mértékben az őt indokolatlanul sértegető Galilei ellen hangolta rendtársait.) Scheiner igen alaposan tanulmányozta a szem szerkezetét, „szem-modellt" is készített. A látás elmélete terén alapvető munkát végzett. Ugyancsak őt tartják a pantográf feltalálójának. Élete végéig a földközpontú világrendszer, illetve annak Tycho Brahe-féle kompromisszumos változatának híve maradt, amely nézetét egy hibás észlelésével is alátámasztani vélte. (Nem felel meg a valóságnak, hogy lelke mélyén ő is a napközpontú rendszer felé hajlott.) Az Innsbrucki Egyetem forráskiadványa nem Scheiner nagy összefoglaló írásait vagy fogalmazványait teszi közzé, hanem a tudós magánleveleit.