Technikatörténeti szemle 22. (1996)

TANULMÁNYOK - Jáki Szaniszló: A középkori kereszténység találékonysága a technikában és a tudományban

17 Lásd: White: „Technology an Invention in the Middle Ages," pp. 153-54. is 18. Uo. 19 Fordításom latin szövege, „Descriptlo positionis seu situationis monasterii Clarae-vallensis," in J.-P. Migne, ed., Patrologlae cursus completus. Series latina (Paris: J.-P. Migne, 1844-64), vol. 185, cols. 569-74. 20 Bessarion leveléből való idézetekért lásd A. G. Keller, „A Byzantine Admirer of 'Western' Progress: Cardinal Bessarion," Cambridge Historical Review 11 (1954-55), pp. 343-48. 21 Amint könnyen látható, ha átolvassuk a tizennegyedik századi moszlim kultúrtörténész, Ibn Khaldoun, sokat magasztalt művének, Muqqadimah-nak 6. fejezetét, (azaz az ő Universal History-jának előszavát és első könyvének egy részét). Ez a fejezet majdnem teljes egészében rendelkezésre áll F. Rosenthal három kötetes fordításából egy kötetre rövidítve, amelyet N. J. Dawood (Princeton University Press, 1969) adott ki. További tárgyalásokért lásd esszémet „The Physics of Impetus and the Impetus of the Koran" (1984), újra nyomva könyvemben Absolute beneath The Relative and Other Essays (Lanham, Md.: University Press of America, 1988), pp. 140-52. 22 Lynn White kérdése esszéjében „Technology and Invention in the Middle Ages," pp. 142-43. 23 Lásd uo., p. 146, a bibliográfiát és megvitatást. 24 Pierce Butler: The Origin of Printing in Europe (Chicago: University of Chicago Press, 1940), p. 143 Butler továbbá kétségbe vonja Gutenberg hírnevét mint a nyomtatás feltalálójáét, „mint a népmese legtisztább példáját, amely még a modern időkben is keletkezik." Ennek a népmesének széles elterjedést biztosított D. J. Boorstin, The Discovers könyve, amely, bár a Library of Congress néhai igazgatója írta, akinek egy sereg kutatóasszisztens állt rendelkezésére, egy majdnem tematikus vakságot testesít meg a középkor technikai és tudományos találékonysága iránt, mialatt úgy mutatja a középkori embereket, mint a keresztény dogma vak rabjait. 25 Ennek az állításnak első publikálója Lynn Thorndike volt, „The Invention of the Mechanical Clock," Speculum 16 (1941), 242-43. 26 Lewis Mumford: Technics and Civilization (New York: Harcourt, Brace and World, 1934), pp. 13-14. 27 C. F. C. Beeson: English Church Clocks, 1250-1850 (London: Antiquarian Horological Society, 1971), p. 16. 28 Ezt a kérdést bőven ismerteti H. Butterfield: The Origins of Modern Science 1300-1800 (1949; új kiadás 1957; New York: Macmillan, 1960) könyvének első fejezete „The Conservatism of Copernicus." 29 Részleteket és dokumentációt lásd könyvemben Uneasy Genius, amely tartalmazza Duhem publikációinak teljes listáját. A hitetlenkedés ellenállása lett. Duhem Le Systéme du monde könyvének 6-10. kötete majdnem 40 év késedelemmel lett publikálva és akkor is csak lányának és egyetlen gyermekének, Héléne-nek, hősies kitartása következtében. Ezt a megrendítő tudományos botrányt eddig még hozzá nem férhető levelezési bizonyítékok alapján teljes terjedelmében közlöm könyvemben Reluctant Heroine: The Life and Work of Helene Duhem (Edinburgh: Scottish Academic Press, Front Royal, Va.: Christendom Press, 1992) 30 The Science of Mechanics in the Middle Ages (Madison: University of Wisconsin Press, 1961), chap. 8. 31 Sourcebook on Medieval Science (Cambridge: Harvard University Press, 1974), pp. 275-80. 32 Legbővebben könyvében La revolution astronomique (Paris: Hermann, 1971). 33 Eredetileg három faszcikulusban publikálva 1937 és 1939 között. Ha megtisztelték volna ezeket a tanulmányokat névmutatóval, amikor egy kötetben kiadták (Paris: Hermann, 1966), Duhem nevének sokkal gyakoribb előfordulása, mint bárki másé, közvetlenül feltárta volna Koyré fő szándékát. 34 Amint helyesen mutatta ki F. V. Courmin, „Philo Judaeus and the Concept of Creation," New Scholasticism 15 (1941), 46-58.