Technikatörténeti szemle 22. (1996)

KRÓNIKA - Vámos Éva Katalin–Csath Béla: A Nemzetközi Technikatörténeti Bizottság XXIII. szimpóziuma Budapesten, 1996. augusztus 7–12.

Mivel ez a konferenciaismertetés az OMM évkönyvében jelenik meg, részletesebben a „Műszaki múzeumok és technikatörténet" című szekció előadásait ismertetem. Ebben a szekcióban három amerikai előadó: B. Finn, R.C. Post, és A.P. Molella, a Smithsonian Institution történetéről és a műszaki történeti kiállítások bemutatási szempontjairól ^

ro

^ Angus Buchanan, az ICOHTEC elnöke és Les Amerikában jelenleg folyó Kranzberg széles társadalmi vitákról beszélt. A viták alapkérdése az, hogy a kiállításoknak egy kikristályosodott, megkérdőjelezhetetlen ismeretanyagot kell-e bemutatniuk, vagy vitatott álláspontokat, esetleg a muzeológus véleményét is tükrözhetik-e. A műszaki múzeumok és „Csodák Palotája" jellegű intézmények után harmadik és negyedik „generációs" műszaki múzeumok vízióját tárta elénk /. Janousek (Cseh Köztársaság). Harmadik „generációs" múzeumon olyan komplex tanító- és szórakoztatóintézményt értenek, melyben az eredeti tárgy és a multimédia eszközei egyenrangú forrásai a megismerésnek. Negyedik „generációs" múzeumként az elénk tárt vízió a múzeumot mint a megőrzés és a kutatás helyét jelöli meg, a „kiállítást" pedig a „látogató" otthon a saját számítógépén tekintheti meg. Japán kollégánk, Oita Akira a japán nagyvállalatok házi múzeumainak tényleges kulturális értékeit elemezte. „Az ipari korszak műszaki haladásának tükröződéséről a kortárs művészetekben" címmel tartott előadást H. Klein (Németország). A nagyszámú diával illusztrált előadás számos bájos, groteszk és kritikus megközelítést mutatott be. Az egyes múzeumok történeProf. Dr. Wolf Peter Fehlhammer, a Deutsches térő1 és helyzetéről szóló előMuseum főigazgatójának előadása adások közül W. P. Fehlham-