Technikatörténeti szemle 22. (1996)

TANULMÁNYOK - Jáki Szaniszló: A középkori kereszténység találékonysága a technikában és a tudományban

zött maga az apátság húzódik meg. A gyümölcsös közelebbi oldalán halastavat talál, ami minden bizonnyal a folyó elrekesztésével keletkezett. Innen a folyó csatornán jut az apátságba, de oly módon, hogy magas vízállás esetén a többlet víz az apátság körül folyhat egy kisegítő csatornán át. Innen engedjük szóhoz a névtelen szerzetest: Amint a folyó bejut az apátságba egy zsilipen keresztül, a gabonamalomhoz folyik, ahol nagyon buzgólkodik és sok feladatot teljesít, egyrészt megőrölve a gabonát, másrészt elválasztva a lisztet a korpától. ...De a folyó távolról sincs készen munkájával. A kallósok invitálják magukhoz, akik mindjárt a gabonamalom mellett dolgoznak és akik jogosan óhajtják, hogy amint a folyó szorgoskodott a malmokban, hogy a testvéreknek kenyerük legyen, úgy segítsen a kallósoknak is, hogy a testvéreknek legyen ruhájuk. A folyó nem vonakodik, bármi munkát is kívánnak tőle a kallósok. Felváltva emelve és süllyesztve a súlyos tuskókat, vagy zúzókat, vagy ha valakinek úgy tetszik, kalapácsokat, vagy falábakat (mivel ez a név jobban illik a kallósok szökdelő munkastílusához), megkíméli őket a valóban súlyos munkájuktól. Vagy ha szabad könnyed megjegyzést tenni komoly témában, a folyó magára veszi a kallósoknak bűneikért járó büntetést. Ó Istenem, jóságodban oly sok haladékról gondoskodsz szolgáid számára, nehogy elborítsa őket a túlságos szomorúság! Mily nagy megkönnyebbülést szolgáltatsz a bűneikért bánkódóknak, nehogy legyőzze őket munkájuk súlyossága! Mennyi ló háta törne fel, és mennyi ember karja merülne ki a munkában, amelytől a folyó ingyen felment minket, és amely nélkül sem öltözetet sem táplálékot nem lehetne készíteni! A folyó ennélfogva részt vesz életünkben, miközben semmi viszonzást nem kér munkájáért, amit a tűző napon végez, kivéve, hogy szabadon távozhat, miután munkáját szorgalmasan elvégezte. Oly sok nagy kereket hozott gyors forgásba, hogy tajték árasztja el, úgy hogy egyre inkább megszelídültnek látszik, ahogy tovahalad. Ahelyett, hogy követnénk a folyó további útját keresztül a számtalan más műhelyen, mint a cserzőké és a mosoda, amelyeket szintén lelkesen leír a névtelen szerzetes, térjünk vissza beszámolójához a kallósok fel-le lábmunkájáról, amelyet most kétkarú emelőskalapácsok végeznek. Amikor leírja, hogy a folyó „oly sok nagy kereket hozott gyors forgásba," egyúttal tanúskodik a középkori technika egyik legfontosabb találmányáról, az excentrikusan, bütykösen kiképzett tárcsáról. Ez nem végez kevesebbet, mint hogy a forgó mozgást lineáris lökéssé-húzássá alakítja és megfordítva. A gépi fűrészek középkori bevezetése, a szerzetes ezt nem említi, egy másik példája az ilyen tárcsák alkalmazásának. Amikor 1444-ben Bessarion, a későbbi bíboros, Peloponnézoszból Itáliába érkezett, egy dolog volt, ami különösképpen megragadta figyelmét, mégpedig a gépi fűrészeknek nagy elterjedése. Azonnal sürgette honfitársait, küldjenek fiatal mesterembereket Itáliába, hogy ezeket megismerjék és még más munkakímélő berendezéseket is.

20 Régóta el nem ismert tanúsága ez a nyugati kereszténység technikai felsőbbségének a keleti felett, amely felsőbbség igaz a muzulmán világra vonatkoztatva is.

21 Bessarion látogatásának Idején kétkarú emelőskalapácsokat már négy