Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Akadémiai székfoglaló előadás (1996. szeptember 17.) - Szabadváry Ferenc: Magyar tudománytörténeti tabló, előtérben a kémia

1816 az első próba-gázvilágítás Pesten 1817 az első gőzhajó a Dunán, Bernhard Antal „Carolina"-ja 1827 az első lóvasút Pesten 1831 megindult a Pest-Bécs közti menetrendszerű gőzhajójárat 1832 megalakult a pesti Hídegyesület 1833 az első öntöttvashíd megnyitása Lúgosnál Maderspach Károly tervei szerint 1833 Vásárhelyi Pál megkezdte az Al-Duna szabályozást 1837 Irinyi János feltalálta a „zajtalanul gyúló" gyufát 1839 megkezdte működését az első gőzmalom, a pesti Hengermalom Rt. 1842 az első iparkiállítás Pesten 1842-1849 felépül a Lánchíd 1843 megalakult a Schlick-féle vasöntöde 1845 Ganz Ábrahám megalapította öntödéjét 1846 vízre bocsátották a „Kisfaludy"-t, az első balatoni gőzhajót 1846 megindult a vasútközlekedés Pest-Vác között 1848 az első távíróvonal Bécs-Pozsony között Az 1867-es kiegyezés pragmatikus történelmi fordulópont volt. Kompromisszum, de olyan, amelyik nagyon reális volt és amelyik pezsgő fejlődést eredményezett. Gazdaságilag egységes, nemzetek feletti nagy piac volt a kettős monarchia. Bregenztől Brassóig és Lembergtől Ragusáig, azaz Lvovtól Dubrovnikig nem volt vám, nem volt határ, ugyanaz volt a pénznem, egy jó, konvertibilis pénznem, vagyis olyasmi volt gazdaságilag megvalósítva itt, amit a mai Közös Piac szeretne elérni. A belpolitikailag független magyar állam sorra hozta létre államiságának saját létesítményeit, köztük oktatási és tudományos intézményeit is, 1871ben létrejött a második magyar egyetem Kolozsváron, a világháború előtt, ül. alatt további kettő: Pozsonyban és Debrecenben. Új épületeket kapott a pesti egyetem. Kétszer költözött új épületekbe a József Műegyetem, új korszerű épületet kapott az ősi Selmecbányái akadémia és sok más. Megalakultak az első, elsősorban a mezőgazdaság és mezőgazdasági iparok területén működő tudományos kutatóintézetek ún. kísérleti állomások. 1912ben már 27 volt belőlük, 300 kutatóval. A kiegyezés kora kevéssel volt csak több negyven évnél, ez alatt épült 19 000 km vasútvonal, 11 Duna híd. Megépült számos villanytelep, az első 1884-ben Temesvárott, Berlin mellett a legkorábbi Európában. Megérkezett a telefon, megépült az egyik legkorábbi telefonközpont (1881), kialakult a városokban a villamos vonalak hálózata, az első Budapesten a Teréz körúton 1887-ben, megépült Budapesten a földalatti villamos vonal, az első a