Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Akadémiai székfoglaló előadás (1996. szeptember 17.) - Szabadváry Ferenc: Magyar tudománytörténeti tabló, előtérben a kémia

1582-ben XIII. Gergely által bevezetett, nevét viselő Gergely naptárt. A magyar országgyűlés 1588-ban rendelte el kötelező használatát az országban. A XVIII. században számos spekulát alapítottak hazánkban, főként egyházi intézményekkel kapcsolatban. Debrecenben és Sárospatakon a református kollégiumok, Kolozsváron és Nagyszombatban a jezsuiták rendeztek be ilyet. Gyulafehérvárott Batthyány püspök, Egerben Esterházy Károly rendezett be csillagvizsgálót, a legkorszerűbb, Angliából hozatott műszerekkel. A nagyszombati egyetemen is építettek csillagászati obszervatóriumot. Az egyetem áthelyezése után Budán kezdte meg az új egyetemi csillagda működését. A legtöbb spekulának létrehozásában a Selmecbányán született Hell Miksának volt fontos szerepe. Hell Miksa a kor világviszonylatban is egyik leghíresebb csillagásza volt. A dán király meghívására 1769-ben tudományos expedíciót vezetett legészakibb Norvégiába a Vénusz Nap előtti átvonulásának megfigyelésére, amiből kiszámította a Nap-Föld távolságot. Mellékeredménye az expedíciónak, hogy kísérője és munkatársa Sajnovics János ezen út során figyelt fel a magyar és lapp nyelv rokon vonásaira. Meg kell mondani, hogy ennek közlése itthon nem váltott ki lelkesedést. Ilyen primitív népek, mint a lapp, meg a finn lennének rokonaink, nekünk a büszke, nemes, sok évszázados magyar nemzetnek! Ugyan kérem! Még vagy 100 évig tartott míg ezt a nézetet úgy-ahogy elfogadtuk, de még ma sem egyhangúan. Hell Miksát akár tekinthetjük az első magyar tudósnak, aki külföldön érte el nagy felfedezéseit, mert hiszen a bécsi egyetemen volt 40 éven át professzor és rögtön melléje sorolhatjuk Segner János pozsonyi orvost és fizikust, aki Németországban Halleben dolgozta ki a n kiszámítására közelítő módszerét és találta fel a Segner-kereket, a turbina ősét. Továbbhaladva az időben, a XIX. század elején megfordult a Habsburg birodalom politikai iránya. Megijedve a francia forradalom hatásától, a XVIII. századi reform kedvét merev konzervativizmus váltotta fel. S a magyar nemesség, mely korábban inkább ellenezte, mint támogatta a reformokat, most egyszerre a haladás kezdeményezőjévé vált. Megindult a nyelvújítás, megkezdődött a magyar reformkor. A magyar nyelvű tudomány is a reformkor igényei közé tartozott. Igen ám, de kiderült, hogy a magyar nyelven ez nem olyan egyszerű. Hogy miért nem olyan egyszerű, azt megmagyarázza Nyulas Ferenc orvos, Winterl tanítványa, 1800-ban Kolozsvárt megjelent „Erdélyországi orvosi vizeknek bontásáról közönségesen" című könyvében, amelyik az első magyar nyelvű kémiai tárgyú könyv. Ennek előszavában olvashatjuk: „Elég bőv a magyar nyelv, így szól egy nagy nyelvmivelő, nincs miért új szókról gondoskodnunk. Elég bőv, az igaz, beszélleni közönségesen, de