Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Akadémiai székfoglaló előadás (1996. szeptember 17.) - Szabadváry Ferenc: Magyar tudománytörténeti tabló, előtérben a kémia

sza minden későbbi elmaradottságunkat. A tudomány, a technika, a gazdaság felől közelítve a történelemhez bizony más kép adódik. A XVIII. század jelentős fejlődést mutat országunkban, nemcsak demográfiailag, hanem számos más tekintetben is. Köszönhető ez elsősorban annak a ténynek, hogy történelmünk egyetlen évszázada ez, amelyben az ország területén nem volt háború, de annak is, hogy felülről sok helyes reform kezdeményeztetett, sőt végrehajtatott, különösen Mária Terézia idejében, aki finom asszonyi ösztönnel, diplomatikus érzékkel, megfelelő körültekintéssel folytatta a modernizálást sikeresen. Minden szükséges modernizáláshoz kell ez a képesség, mert szükségszerűen minden ilyen törekvés beleütközik a hagyományokba. S ha túl türelmetlenül teszi valaki, mint tette pl. II. József, akkor bele is bukik. Lehet, hogy nem értenek velem egyet, de én Mária Teréziát egyik nagy uralkodónknak tartom. Az országot, mármint Magyarországot rendbe kellett tenni. De felismerte a kormányzat, hogy ezt az oktatásnál kell kezdeni! Már III. Károly alapított 1735-ben Selmecbányán egy bányatisztképző iskolát. Első vezetője Mikoviny Sámuel, a jeles földmérő és térképkészítő szakember volt. Evvel az addig kötetlen, inkább mesterség jellegű bányászszakember képzést kötött, iskola rendszerű bányatisztképzéssé alakította át. Az iskola tanulóinak, a expektánsoknak hat szakból kellett vizsgázniuk, s utána állást nyertek a kamarai bányákban. A bányák csak ilyen végzettségűeket vehettek fel bányatisztnek. A tanítást a bánya szakemberei végezték. A hat szak egyike volt a próbázás, vagyis az analitika, jelen esetben természetesen a fém- és ércvizsgálat. A próbázási gyakorlatokat a hallgatók e célra létesített próbalaboratóriumban végezték. Részletesen leírták 16 pontban, hogy milyen vizsgálatokat kell végezni. Csak például: 3. Az ércek és kőzetek, kéneskő, fémeskő, ónérc, ón, ólom, rézkő, feketeréz próbavétele ezüstre. 9. Aranyércek próbavétele továbbá az arany és ezüst oldása és elválasztása. Igen széleskörű volt tehát a program, az alkalmazott módszereket nem ismerjük, csak feltételezhetjük, hogy forrasztócsöves minőségi módszerek lehettek, míg a nemesfémeknél már mennyiségi meghatározások is szóba jöhettek. 1763-ban Akadémia rangjára emelte Mária Terézia az intézményt. Első tanszéke a kémiai és metallurgiai tanszék volt. Első professzora a vallon orvos Nicolas Jacquin széleskörű elméleti érdemeket szerzett a kémiában. Az olasz orvos Giovanni Scopoli, a második professzor, inkább ásványtannal foglalkozott. A harmadik, Ruprecht Antal már magyarországi születésű volt és az Akadémián tanult. Az ő professzorsága (1778-1792) volt a nemzetközi hírnévre és látogatottságra emelkedett főiskola fénykora. Ruprechtnek szerepe volt a tellúr felfedezésében. Mint ismeretes a tellúr az egyetlen Magyarországon felfedezett kémiai elem. A felfedezés az osztrák születésű