Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Vámos Éva Katalin: Technikai fejlődés és műszaki múzeum

Mit tegyen a nádor? Körlevélben továbbította a királyi üzenetet a várme­gyéknek és városoknak. Endrei Walter bukkant az Országos Levéltárban Békés vármegye válaszlevelére 1806-ból. Ennek bekezdésében olvasható: „Az alább írtt Küldöttség Körösladány helységben egybe ült, és a felsé­ges Császári Királyi Fő Hertzeg, Országunk Nádor Ispánnyának Paran­solatyát, melyben Ő felségének azon kegyelmes akarattya foglaltatik: hogy Béts Városába állítandó Gyűjteménybe minden Hazabéli Műszerek egybe szerkeztessenek, s melyben azon végre a Megyebéli Fabricák és Kéz­müvek mivoltárul Tudósítás kívántatik, - felvette..." Ezután a levélben a megyében folytatott ipari tevékenységek ismertetése következik, ám aztán alábbi érdekes mondatot találjuk: „A Kegyelmes Pa­rantsolat értelme szerént meg ismeri ugyan a Küldöttség Felséges Urunk­nak Atyai gondoskodását... úgy szinte Jobbágyi alázatossággal is azt nyilat­koztattya ki, hogy éppen a Hazánk kereskedésének fel emelésére szüksé­ges az Hlyen Productum Gyűjteményt vagy fő Magazinumot az Országnak közepén és nem Határján kívül állítani". Nem valószínű, hogy Békés megye levele hatott volna császárra, de másfelől is hasonlókat javasoltak, az országgyűlésen is felszólaltak ez ügy­ben, s ennek eredményeképpen a Magyar Nemzeti Múzeumról szóló 1808. évi XVIII. törvénycikk előírta, hogy a múzeumban technológiai osztály is lé­tesíttessék, hogy „a hazai ipar fejlődése Magyarországon készült termé­keken, eszközökön és gépeken bemutatható legyen." A technológiai osztály valóban létrejött és ígéretesen fejlődött a gyűjtemé­nye hazai és külföldi felajánlásokból. Büszkék lehetnénk ma joggal, hogy nekünk ilyen korán, az elsők között lett technika kiállításunk, ha az valóban megvalósult volna. De nem így lett. Ugyanis akkoriban a Nemzeti Múzeum­nak nem volt még végleges hajléka. Klasszikusan szép épülete csak 1846­ban nyílt meg. Nem nagyon lelkesedett a szakembereitől meglehetősen tá­vol álló gyűjteményért. Helye sem volt elég a tároláshoz. Amint lehetett, megszabadult tőle. A Műegyetem tervében szerepelt egy jövendő múzeum is, mivel akkor Bécsben is a Polytechnikum őrizte az Industriekabinett tár­gyait. A Nemzeti Múzeum gyorsan átadta műszaki tárgyait a Műegyetem­nek, ami maradt, azt az Iparegyesületnek. Mindezekből nem sok maradt fenn, hiszen a Műegyetemen nem lett múzeum, a tanszékeken meg soha sincs elég hely, s elsősorban új tárgyakra, gépekre, eszközökre van szük­ség az oktatásban. Alig, hogy sikerült felszámolni az első hazai múzeumi műszaki gyűjteményt, hamarosan felmerült egy újnak a gondolata. Trefort Ágoston kultuszminiszter kedvezően fogadta a több helyről érkező javaslatokat egy „tisztán technikai múzeu/77"alapítására. A kialakult elképzelés szerint az alapítandó múzeum fel-

Next

/
Thumbnails
Contents