Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Vámos Éva Katalin: Magyar hallgatók német egyetemeken a hazai statisztikák tükrében (1881–1914)

Nem minden felsorolt egyetem minden karának voltak a tárgyalt korszakban magyar hallgatói. Pl. a Berlini Egyetemen magyarok szép számmal találhatók az (evangélikus) teológiai, a jogi, az orvosi, a filozófiai karon, Königsbergben ós Freiburgban viszont csák jog- ós bölcsészhallgatók szerepelnek a nyilvántartásban. Természettudományi kar, Hl. matematikai ós természettudományi kar csak a Heidelbergi és a Strassburgi Egyetem esetében szerepei külön, a többi tudományegyetem természettudományt művelő magyar hallgatóit a Filozófiai Karon kell keresnünk (26). A műegyetemek közül a münchenin már az 1880-as években Is hat szakosztályban (általános, mérnöki, műépítészeti, gépészmérnöki, vegyészmérnöki ós mezőgazdasági mérnöki) tanultak magyarok, a Karlsruhei Műegyetemen kezdetben csak mérnök-, gépészmérnök- ós vegyészhallgatókkal találkozunk; 1893-tól műépítészetet, 1896-tól elektrotechnikát is hallgattak magyarok. A Drezdai Műszaki Főiskolának magyar vegyész hallgatói csak 1892-től voltak. A hazai statisztika által nyilvántartott magyar hallgatók csak a német egyetemek egy részét látogatták. A Magyar Statisztikai Évkönyv azonban nem minden, magyarok látogatta egyetemet tartott nyilván, pl. a Jénai Egyetem nem szerepel a kimutatásokban. Tehát a magyar hallgatóság létszáma valójában nagyobb volt, mint amennyiről a következőkben, a Magyar Statisztikai Évkönyv kimutatásainak elemzése során szó lesz. 2.4. Magyar hallgatók a Német Birodalom egyetemein, tartományonként! megoszlásban A Német Birodalom egyes, a Magyar Statisztikai Évkönyv köteteiben szerepeltetett tartományaiban tanuló magyar diákok száma a vizsgált korszakban 130 ós 490 között változott (a tudomány- és műegyetemeken tanulók összesített ós kerekített létszáma), az Időben növekvő tendenciát mutatva. A tudományegyetemeken tanulók száma az 1881-1890-es évek átlagához képest 1910-1914-re közel megháromszorozódott, a műegyetemeken a növekedés hasonló mutatója még jelentősebb volt: több, mint hétszeres. Ezt jól mutatja a 10. és 11. táblázat (27,28) utolsó sora. Összességében az 1881-1914 időszak 33 akadémiai évében a hazai statisztikák 8017, a Német Birodalom egyetemein ós műegyetemein tanuló magyar diákot tartottak nyilván. Közülük a tudományegyetemeken 5233-an tanultak, közel kétszer annyian, mint a műegyetemeken (2784). A tudományegyetemek közül a leglátogatottabbak a poroszországiak voltak (elsősorban a Berlini Egyetem), de jelentős számú magyar hallgatója volt a Lipcsei Egyetemnek is. A műegyetemek közül a bajorországiaknak valamivel több hallgatója volt, mint a poroszországiaknak. Az egyes német tartományokon belül is jelentős eltérések