Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Bartha Lajos: Az első magyarországi Meteorológiai és Csillagászati Múzeum

számára [...] három termet szándékozik fenntartani, mivel törekvése oda irányul, hogy a múzeumot lehetőleg szaporítsa és olyan tudományos intézménnyé fejlessze, mely az érdeklődők és a tanuló ifjúság czéljait szolgálva székesfővárosunk egyik díszes és hasznos látványossága legyen" [Raum 1903]. A felhívásnak valóban hatása volt, ami abból mérhető le a legjobban, hogy az 1903. év során a gyűjtemény 144 leltári tételben 165 darabbal szaporodott, a gyarapodás értéke 8645 K volt. 1905-ben már 577 leltári tételről, 1908-ban 701, 1911 ben 744 leltári számról ad hírt az évi beszámoló [Raum 1903a., Jelentés 1905, 1908, 1911]. A tetemesen megnövekedett gyűjteményről 1911-ben jelent meg részletes Tárgymutató, az egyes tárgyak rövid megnevezésével és az ajándékozók felsorolásával [Tárgymutató 1911]. A múzeum utolsó nyomtatott jegyzéke az 1912-1914. évi intézeti Jelentésben látott napvilágot. Eszerint 1914végén 752 leltári szám alatt mintegy 900 tárgyat tartalmazott, 67 542 K értékben [Jelentós 1912 14] Közben valóban felépült a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet saját „palotája" a budapesti II. ker. Intézet utcában (1914 óta Kitaibel Pál utca). Az 1910-ben felavatott székházban — amely ma is az Országos Meteorológiai Szolgálat központi épülete — a főbejárattól balra eső jókora földszinti termet alakították ki múzeummá (napjainkban ülésteremként szolgál, de volt már étkező helyiség is). Ha nem is laza, szellős elrendezésben, de mégis áttekinthetően sikerült e teremben a vitrineket, tárlókat elhelyezni. A múzeumi tárgyakat már 1908-ban Budapestre szállították, és így az 1910. évi felavatáskor megnyílhatott Magyarország első nyilvános Meteorológiai és Csillagászati Múzeuma. A múzeum első kezelője és gondozója, a gyarapítás ós szervezés időszakában Raum Oszkár I. oszt asszisztens volt. Az ógyallai kiállítást (1900-1908) Marczell György I. oszt. asszisztens, később Réthly Antal asszisztens — utóbb mindketten igazgatók —, végül Massányi Ernő asszisztens, Czuczy Emil asszisztens és Endrey Elemér kalkulátor kezelte. A Budapesten, végleges helyén berendezett Meteorológiai és Cslllagázati Múzeum gondozója ismét Réthly, majd Marczell voltak [Jelentés 1902,1911). Főként Raum O. és Endrey E. sokat fáradozott a múzeum propagálásán, utóbbi több kisebb csillagászattörténeti cikket is közölt az Időjárás hasábjain. A Múzeum adományozói Fennállásának negyedszázada alatt a Meteorológiai és Csillagászati Múzeum egyetlen tárgyat sem szerzett be vásárlással. A kiállítási darabok egy része a Meteorológiai ós Földmágnességi Intézet használatból kivont eszközeiből, NI. az ógyallai Konkoly alapítványú Asztrofizikai Obszervatórium régebbi felszerelési tárgyaiból kerültek ki. Konkoly maga számos meteorológiai műszert készített,