Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Bartha Lajos: Az első magyarországi Meteorológiai és Csillagászati Múzeum

berendezése, majd a műszergyűjtemény tervszerű gyarapítása és a múzeum megszervezése valóban Konkoly érdeme. A méltányosság és a teljesség kedvéért azonban nem hagyhatjuk említetlenül az első nyilvános meteorológiai kiállításokat, amelyeket az intézet alapító-igazgatója, Schenzl Guidó szervezett az 1879. évi, majd az 1885. évi Országos Általános Kiállítások keretében. Az ott bemutatott eszközök, könyvek, térképek egy része alkotta a későbbi múzeumi gyűjtemény magvát is. Az osztrák származású Schenzl Guidó (1823-1890) mindenkor híven ragaszkodott szülőföldjéhez, de magyarországi tevékenységének 35 éve alatt hazánk tudományos életének fellendítésén fáradozott [Réthly 1923]. 1861-ben a Magyar Tudományos Akadémia és utóbb Eötvös József miniszter támogatásával meteorológiai obszervatóriumot („akadémiai észleldét") rendezett be a Várhegy oldalán, a mai Toldy Gimnázium kertjében. Tudományos fáradozásainak elismeréseként az Akadémia javaslatára őt nevezték ki az 1870-ben szervezett önálló Magyar Királyi Meteorológiai és Földdelejességi Központi Intézet első igazgatójául. Schenzl Guidó szerény anyagi támogatással és kevés segéderővel, de nagy lelkesedéssel látott a hazai meteorológiai észlelő hálózat szervezéséhez. E szervező munka részének tekinthette azt is, hogy a nagyközönséget, főként a mezőgazdasággal foglalkozókat tájékoztassa az akkori idők meteorológiai észleléseinek eszközeiről, módszereiről, céljairól és eredményeiről. Ez a népszerűsítő célkitűzés vezethette, amikor a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet munkáját, eszközeit az Országos Kiállításokon bemutatta. Az 1879. május 17-ón megnyitott székesfehérvári „Országos mű-, ipar-, termény-, és állatkiállítás"-on még csak szerényen szerepelt az intézet (ekkor inkább a finomműszerészek és a csillagászati eszközök keltettek feltűnést) [Braun 1880]. Mégis hozzájárulhatott, hogy felkeltse az önkéntes, díjazás nélkül végzett rendszeres meteorológiai észlelések Iránti érdeklődést. Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy éppen e kiállítást követő évben ugrásszerűen megnőtt az időjárás észlelő állomások száma hazánkban. Ezt a gyarapodást az alábbi táblázat érzékelteti: 1878- ban 89 állomás működött 1879- ben 96 állomás működött, a gyarapodás 7,3 % 1880- ban 109 állomás működött, a gyarapodás 11,9 % 1881- ben 154 állomás működött, a gyarapodás 29,2 % 1882- ben 175 állomás működött, a gyarapodás 14,6 °/o Nagy gyűteménnyel mutatkozott be a „Meteorológiai ós Földdelejességi m. kir. központi Intézet" 1885-ben a budapesti Országos Általános Kiállításon [MudronyNendtvich 1885]. Mint a katalógusban olvashatjuk, „barométerek, légnedvességmérők, esőmórők, szólvitorla, stb." volt kiállítva, emellett azonban Schenzl Guidó ós Gruber Lajos asszisztens országos földmágneses felméréseinek eredményeit, valamint Magyarország meteorológiai és földmágneses atlaszát is bemutatták. A