Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Laczik Bálint: Jedlik Ányos rezgési készüléke

1. táblázat 0 0.003 0.011 0.024 0.042 0.066 0.095 0.129 0.168 0.213 0.263 0.003 0.004 0.011 0.024 0.042 0.066 0.095 0.129 0.168 0.213 0.263 0.011 0.011 0.015 0.026 0.043 0.066 0.095 0.129 0.168 0.213 0.263 0.024 0.024 0.026 0.033 0.048 0.069 0.097 0.13 0.169 0.213 0.263 0.042 0.042 0.043 0.048 0.058 0.076 0.102 0.134 0.171 0.215 0.264 0.066 0.066 0.066 0.069 0.076 0.091 0.112 0.141 0.177 0.219 0.267 0.095 0.095 0.095 0.097 0.102 0.112 0.13 0.155 0.188 0.227 0.273 0.129 0.129 0.129 0.13 0.134 0.141 0.155 0.176 0.205 0.24 0.284 0.168 0.168 0.168 0.169 0.171 0.177 0.188 0.205 0.229 0.261 0.3 0.213 0.213 0.213 0.213 0.215 0.219 0.227 0.24 0.261 0.288 0.323 0.263 0.263 0.263 0.263 0.264 0.267 0.273 0.284 0.3 0.323 0.354 A mechanizmus közelítő jellegének további oka a rajzoló elem csuklós felfüggesztésében rejlik. Az ábrát megjelenítő grafit vagy karctű valójáben egy T középpontú gömbfelületen mozog. 110 mm felfüggesztési hossz és 20 mm maximális kitérés esetén a rajzelem térbeli pályájának az asztalsíktól való függőleges eltérése kb. 1.1 mm. A sík felületen történő görbemegjelenítóshez a rajzoló elem önbeállása egyszerűen biztosítható. Ekkor azonban újabb, a működés elvi alapját érintő probléma vetődik fel: a közel harmonikus lengést végző rajzolóelem csúcsa valójában az 9 = k • sin cü • t X = H-tan(p [12] X = H • tan(k • sin w • t) törvény szerint mozog. A szerkezet konkrét méretei mellett azonban ez az eltérés Is gyakorlatilag figyelmen kívül hagyható. Jedlik igen jó műszaki érzékkel átlátta, hogy a készülék valójában nem tiszta harmonikus rezgések szuperpozícióját végzi. Cikkének címével is utalt e tényre, a mechanizmus pontos átviteli függvényét azonban nem adta meg. Tény azonban, hogy a komplikált térbeli szerkezet mozgásegyenleteinek numerikus követésére