Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Vámos Éva Katalin: Magyar hallgatók német egyetemeken a hazai statisztikák tükrében (1881–1914)

tanuló magyar 22-37%-át tették ki, anélkül, hogy a változásokban különösebb trend mutatkozott volna. Határozott, jelentős és egyértelmű növekedés az 1905/6 tanévtől következett be: a hallgatók részaránya 31,2 (téli szemeszter), Hl. 29,3 %-ról (nyári szemeszter) a periódus végére 42,1, ill. 44,9 %-ra nőtt, megközelítve az osztrák műegyetemeken tanulók részarányát (48,8, ill. 45,6%). A Zürichi Műszaki Egyetem magyar látogatottsága a periódus vége felé értelemszerűen valamelyest csökkent. Itt jegyzem meg, hogy a német műszaki egyetemek neve a korszakban általában Műszaki Főiskola (Technische Hochschule) volt, de a Magyar Statisztikai Évkönyv köteteiben műegyetem néven szerepelnek, ezért itt én is ezt az elnevezést használom. 2.3. Német egyetemek magyar hallgatói a dualizmus korában Magyar hallgatók számos németországi tudomány- ós műegyetemen folytattak tanulmányokat a dualizmus korában. A Magyar Statisztikai Évkönyv 1893-1914 közötti évfolyamai az 1881-1914. korszakra a következőket tartották számon a Német Birodalom (akkori) tartományaiban: al Tudományegyetemek Poroszország: Württemberg: Berlin, Königsberg, Tübingen Breslau, Göttingen, Greifswald, Halle, Baden: Kiel, Hamburg Heidelberg, Freiburg Bajorország: Elszäsz-Lotaringia: München, Würzburg Strassburg Erlangen Szászország: Lipcse Műegyetemek Poroszország: Württemberg: Berlin, Aachen, Stuttgart Hannover (1907-től) Baden: Bajorország: Karlsruhe München Szászország: Drezda