Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Vámos Éva Katalin: Magyar hallgatók német egyetemeken a hazai statisztikák tükrében (1881–1914)

kedni fognak, mert vannak fontos tudományok amelyek számára a pesti egyetemen tanszék még nem létezik, és vannak tantárgyak, melyek számára parallel tanszékek okvetlenül, szükségesek. Végre tervezve van az egyetemi könyvtár számára a Barátok terén s a Reáliskola utca sarkán egy új épület. Ez nemcsak égető szükség, hanem becsület dolga is az országra nézve, mert az egyetemi könyvtár oly botrányos állapotban van, hogy azt méltán inkább lomtárnak, mint könyvtárnak lehet nevezni. A dolog pedig igen sietős, mert félni kell, hogy addig, míg az új épület be fog rendeztetni, a régi össze fog dőlni..." (5). A nagy hallgatói létszám (1. táblázat) (6) nemcsak az egyetem rangját jelezte, hanem a zsúfoltságot is, amely a korszak végéig meghatározó probléma maradt. Nehézséget jelentett az is, hogy egy-egy professzorra viszonylag kevés tanársegéd jutott, ami a szemináriumi jellegű oktatást ugyanúgy nehezítette, mint a kutatást. Az ok, amiért az egyetemek lendületes fejlődése ellenére oly nagy számban mentek tanulni külföldre magyar diákok, az alábbi két táblázatból egyértelműen kitűnik: bár a budapesti Egyetem Európában az ötödik legnagyobb volt (7), Magyarország az egy egyetemre jutó lakosok száma tekintetében az utolsó előtti helyet foglalta el a kontinensen (1. táblázat, 2. táblázat) (8, 9). Az okok tehát nem tudományos, hanem kapacitás-jellegűek voltak: egyszerűen nem volt elég hely az egyetemeken a szükséglet fedezésére. 2. Külföldi, köztük magyar természettudomány- és mérnökhallgatók német egyetemeken A tárgyalt korszakban Németország a kémia és a kémia-oktatás területén vitathatatlanul az első számú nagyhatalom volt. A német egyetemek a külföldi diákokat általában is vonzották. Akkoriban nem Németországból mentek tanulni Amerikába, hanem tanulmányai során minden, később híressé vált amerikai tudós német egyetemeket is látogatott. Ezt a II. Központi Állami Levéltár, Merseburg (Szellemi, Tanulmányi ós Orvosi Ügyek Minisztériumának titkos nyilvántartása; Általánosság/Egyetemi ügyek) Aktáinak kimutatásai igazolják (3., 4. táblázat) (10, 11). Hasonló megállapítás tehető a természettudományok magyar művelőiről a kiegyezés korszakában. Majdnem mindnyájan legalább egy évet töltöttek német földön, és ottani tapasztalataik több tekintetben is hatással voltak későbbi magyarországi tevékenységükre. Ez pedig gyakran meghatározta egy tudományág egész fejlődésót Magyarországon. Évente többszáz hallgató tanult Magyarországról német egyetemeken, különböző minisztériumok ösztöndíjai révén. Sokan saját költségükön indultak útnak.