Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

KÖNYVISMERTETÉS - Móra László: Batári Gyula: A tudományos szaksajtó kialakulása Magyarországon (1721–1867)

Batári Gyula: A tudományos szaksajtó kialakulása Magyarországon (17211867). Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest, 1994. 164. old. 24 lapkóp. (Az Országos Széchenyi Könyvtár füzetei 5.) Az utóbbi időben örvendetesen nőtt az érdeklődés a régi folyóiratok iránt, amit a fennállásuk centenáriumát ülő Magyar Kémiai Folyóirat, vagy a 125. évfolyamába lépő Természettudományi Közlöny utóda, a Természet Világa jubileumi ünnepségei Is bizonyítanak, őszintén üdvözöljük tehát az Ismert sajtótörténészünk, Batári Gyula új könyvét, melyben a legrégibb hazai természettudományos és műszaki folyóiratokat, hírlapokat és egyéb időszaki kiadványokat ismerteti. Ma már közhely, hogy a friss tudományos eredményeket, új technológiákat nem annyira a könyvek, a monográfiák, hanem az ún. periodikumok, vagyis az időszaki kiadványok közlik. Ezt az igazságot a régiek is tudták, Batári könyvében idézi erről Bugát Pál megállapítását, aki az Orvosi Tár 1840. januári számában így nyilatkozott: „A tudományok serkentésére, s illendő feszületben tartására a folyóiratok bizonnyal többet tettek, mint az egészen bevégzett munkák, noha más részről azt sem tagadhatjuk, hogy ki csak magát egyedül csak folyóiratokból műveli, az mindenkor felületes marad." Bugát Pál e mondása igazolja Batári sikeres módszerét, hogy a mindenkori tudományos felfogást a régi folyóiratokból vett idézetekkel érzékelteti. A szerző további erőssége, hogy a lapok alapításának indokolásánál vázolja a fennálló gazdasági-társadalmi helyzetet ós ismerteti a jelesebb szerkesztők, szerzők életrajzi adatait; közöttük pédául Beszédes József (1787-1852) mérnöknek, a magyar műszaki kultúra ós irodalom egyik megteremtőjének pályafutását. A könyv Bél Mátyás latin nyelvű „Nova Posoniensia" című kiadványával kezdődik (1721. március), és az 1867 augusztusában Induló első magyar műszaki folyóirattal, A Magyar Mérnök-Egyesület Közlönyével fejeződik be. A közben eltelt 150 esztendőben napvilágot látott időszaki kiadványok közül a szerző a legjelentősebb 40 folyóiratot, hírlapot ismertető tudományos értéküknek és megjelenésük időtartamának megfelelő terjedelemben. Az első részben a XVIII. századi kiadványokat írja le, és ezek első sorában bemutatja Rát Mátyás és Baróti Szabó Dávid szerkesztésében megjelenő pozsonyi Magyar Hírmondót, amely bár nem folyóirat, de a legelső magyar újság, amely sok tudományos vonatkozású anyagot is publikált. Részleteiben elemzi az 1789-ben induló Mindenes Gyűjteményt, melyről Batári megállapítja, hogy ez a Péczeli József által szerkesztett kiadvány tekinthető az első hazai tudományos ismeretterjesztő folyóiratnak. Ebben az enciklopédikus jellegű lapban már a legújabb tudományos eseményekről, földrajzi felfedezésekről, Ipari találmányokról is tudósítottak. A könyv további részeiben azután a XIX. századi valóban tudományosnak minősülő folyóiratokat ismerünk meg, közös jellemzőjük, hogy a külföldi, főként német szakirodalmat is rendszeresen szemle formájában referálják. E kiadványok sorát a pesti Trattner nyomdában 1817-ben megjelenő Tudományos Gyűjtemény nyitja meg, melyről Batári bebizonyítja, hogy az — a köztudatban elterjedt felfogással szemben — jelentős részben természettudományi, orvosi és műszaki jellegű. A hazai szaksajtó történetében fontos esemény a Bugát Pál és Schedel