Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJAI - Sárközi Zoltán: Balogh Arthur (1883–1973)

1./ „Autóműszaki számtan elemei". Budapest, 1951. év, 64 oldal. A Közlekedósés Postaügyi Minisztérium Kiadványa, mégpedig a Közlekedés- és Mélyépítéstudományi Könyv- ós Folyóiratkiadó Vállalat gondozásában. Olyan mint egy iskolai tankönyv. Mindössze hat matematikai képlet részletes ismertetésével foglalkozik, hogy olvasóit ilymódon vezesse rá a szükséges tudnivalókra. 27 „Az autómozgástan elemel". Budapest, 1952. év, 152 oldal. A Közlekedésügyi Minisztérium Kiadványa, a Közledési Kiadó gondozásában. Az „Előszó" szerint ez a könyv elősegíti a technikai fogalmaknak a fokozatosan iparosodó ország lakosságához való eljuttatását, hogy így, ezen ismeretekkel felvértezve szakszerűbben építhessék a szocialista gazdaságot. Példányszáma: 3050. Csak természetes, hogy mindezek után Balogh Arthur lett a „Gépjármű Technikai Zsebkönyv" II. kötet, Budapest, 1953. év, 744 oldalas munka szerkesztője ós egyik munkatársa. A mecénások ez esetben ugyanazok, mint a megelőző alkotásánál, a könyvet azonban a „Gépipari Tudományos Egyesület Gépjármű Szakosztálya" könyvbizottságából alakult munkabizottság irányította, Körtvélyessi Antal vezetésével. A mű összeállításához — többek közt — a Bosch: „Gépjármű Technikai Zsebkönyv" X. kiadás szolgált mintául. Az Egyetemi Nyomda által 5.000 példányban kinyomtatott zsebkönyv előszava méltán állapíthatta meg: „A múltban hasonló munka magyar nyelven nem jelent meg". Ez annál is inkább igaz, mert az egy évvel korábban kiadott első kötet egy szovjet szakkönyv magyarra történt fordítása volt. A második kötet ezzel szemben a „Bosch" zsebkönyv eredményeit a szovjet és a hazai tapasztalatokkal ötvözte. így lábaltak ki a minden irányban elítélenő alávetettségből. E tömény szakmunka után Balogh Arthur megalkotta élete legelterjedtebb egyéni könyvét, a „Magyar Életrajzi Lexikon" idézett helye szerint egyenesen főművét, az 1954-ben először kiadott „A logarléc" c. dolgozatát. Második, javított és bővített kiadására Budapesten 1957-ben került sor. A 196 oldalra terjedő, 72 ábrát tartalmazó könyvecskét a Műszaki Könyvkiadó ez alkalommal 20.700 példányban hozta forgalomba. A szerző által írt előszó szerint: „E könyv első kiadásának sikere felbátorított arra, hogy a logarlócen végezhető műveleteket szélesebb körök számára is hozzáférhetővé tegyük". A szocialista iparosítás igényei következtésben ez „A logarléc" nagyjából hasonló tartalommai és terjedelemben összesen hat kiadást ért meg. Utoljára 1971-ben publikálták. Eme kiadások példányszámairól azonban nincsenek közelebbi ismereteim. Időszerűségüket Schmidt József: Logarléc kezelése. Budapest, 1953. c. munkája is bizonyítja. Most, hogy nagyjából végigpásztáztam Balogh Arthur gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa (1958) életművét, aki egyik alapító tagja volt a „Gépipari Tudományos Egyesület"-nek (1949), és akinek mintegy 140 szakközleménye és 18 könyve jelent meg, engedtessék meg nekem, hogy műszaki-technikai szak-