Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Terplán Zénó (fordította és bevezetőt írta): Ki vezette a gyárat Ganz Ábrahám (1814–1867) halála után? [Eichleiter Antal (1831–1902) önéletírása]

Elnökké Friedrich Körnert választottuk, aki az egyesületet 1867-ig vezette. Onnan kezdve engem választottak vezetővé, és én 1873-ig maradtam. Annak veszélyével, hogy szerénytelennek tűnök, vezetésemről 1888-ban, a fennállás 25. évében kiadott brossurában a következők olvashatók: „Az elnöki széket egy Időre ekkor Anton Eichlelter, a Ganz-gyár igazgatója vette át. Vele új szellemű vezetés kezdődött a kissé elkényelmesedett egyesületi életben. Ellentétben a könyvek között felnőtt elődjéhez, ő a műszaki élet iskoláját járta ki, egy „selfmade man" (önerőből kivált személyiség) a szó nemes értelmé­ben, aki megküzdött jelenlegi állásáért ós ugyanakkor időt talált arra, hogy kü­lönböző irányban átfogó tudást szerezzen. Ami azonban leginkább az „Eintracht"­unk élére predesztinálta, az a ragyogó mélyértelmű humor Iránti érzéke, amely szívjósággal és megnyerő modorral kapcsolt. Egy pillantás a mellékelt diagramra, amely a taglótszám változásait mutatja, szembetűnő, hogy 1867-től hirtelen nö­vekedés történt, ami nagyrészt az elnöknek köszönhető. 1873-ig minden tisztújí­táskor személyében összpontosult a bizalom, annál nagyobb fájdalommal vesz­szük most tudomásul az élről távozását, aki jóban-rosszban együttélt velünk, számos akadályt ritka taktikai érzékkel gyűrt le és az „Eintracht" számára oly sok hívet szerzett." A tiszteletbeli taggá választás csak gyenge Jele volt annak a közhangulatnak, amely ezt a kiválást követte. Az egyesület kedves tagjai egy óv elmúltával egy díszes albummal ajándékoztak meg kb. ezer forint értékben. Ez az egylet ma is létezik, mégha egy kissé el is magyarosodott. Röviden 1863 után németellenes hangulat kezdett Magyarországon forrongani, néhány gyűlölködő cikk jelent meg a magyar újságokban, mintegy a mi német törekvésünk ellen Irányulva, azt leépítendő, illően viszonozva. Ugyanakkor az „Eintracht", minden támadás ellenére bátorságát nem veszítette el, amit az a tény is bizonyít, hogy 1870 júliusában Budapesten sor került az első béke- és győzelmi ünnepség megrendezésére, habár fenyegetett bennünket az a sors, amelyet a németek két nappal előbb Zürichben egy hangversenyteremben átélni kény­szerültek. Gróf Andrássynál tett Javaslataimnak köszönhetően a 800 résztvevős ünnep fényesen sikerült. A bizottság éjfélkor Bismarckhoz egy üdvözlő táviratot küldött, amelyre a válasz másnap reggel az íróasztalomon volt. Bismarck azt válaszolta, mennyire örül azt nyíltan kimondani, hogy Németország és Ausztria­Magyarország közötti szövetség számára mennyire szimpatikus volna! Ez az egyesületünk az 1866-os háború során saját költségére egy kis magán­kórházat létesített 23 ággyal, amely nyitva állt barát és ellenség számára egy­formán. Egyébként minden óv október 18-án megünnepeltük az alapítás évfordulóját, amelyet hazafias ünnepi beszéddel nyitottunk meg, majd előadások, német sza­valatok és éneklések mellett sor került a táncolásra Is. A havi egyesületi estek egyben családi összejövetelek is voltak. Farsangkor mindig sor került a Nar-

Next

/
Thumbnails
Contents