Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Pető Gábor Pál:

ban — de hozzáfűzte: „Gern wáre ich auch selber nach der Hauptstadt meiner altén Heimat gekommen", hogy megköszönje: gondoltak rá, azonban ebben megakadályozta egyrészt a Kiéibe való költözködés (ahol a kísérleti fizika professzora lett), másrészt egy aggálya: „Es wáre dies freilich in nicht mehr ganz fliessenden ungarisch geschehen (mármint a székfoglaló felolvasása. -P.G.P.), denn in den 11 Jahren meiner Abwesenheit bin ich hier sehr aus der Übung gekommen". Ez némileg ellentmondani látszik Palló Gábor állításának — jóllehet Lénárdnak általa az MTA Könyvtár Kézirattárában talált, eddig ismeretlen nyolc levelére támaszkodik —, hogy Lénárd szoros kapcsolatban állt Magyarországgal tudományos munkák kicserélésében és hogy „rendszeres látogatásokat" („regular visits") tett Budapesten, sőt 1911-ben megköszönte, hogy valaki magyarul írt neki, ugyanakkor beszámolt arról, hogy szeret magyarul olvasni ós a felesége éppen nemrég ajándékozta meg a születésnapjára Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon című munkájával. Palló Gábor is megállapítja, hogy a nyolc levél közül csak egy íródott magyarul: az, amelyben — nyilván Szlly Kálmánnak — megköszönte a székfoglalójával való foglalkozást és az akadémiai tagsági oklevelet. (6). (A levél kelte: Klel, 1898. július 5.) Ez a levél rövid, de nyelvtani és helyesírási szempontból hibátlan: mégis, a figyelmes olvasó kissé idegenes szófűzést vél benne felfedezni. Az Akadémián Lénárd mint levelező tag mindössze egyetlen előadást tartott: az 1904. október 10-i ülésen felolvasták Klatt Virgi/\e\ — egykori pozsonyi középiskolai tanárával és sokáig munkatársával — közösen írott dolgozatukat A földalkaliphosphorokról címmel, de az erről hírt adó Akadémiai Értesítőből nem állapítható meg, hogy ki olvasta fel — valószínűleg nem Lénárd. (Klatt-tal való Kapcsolatáról részletesen írt Palló Gábor.) Magán-, Hl. tudományos tárgyú levelezésén kívül csak egyetlen kapcsolatáról tudunk még, amely azonban Igen érdekes, és alátámasztani látszik Palló Gábornak azt a tótelét, hogy Lénárd nemzettudatában a fordulat az első világháború alatt mehetett végbe, addig magyarnak érezhette magát („utolsó levele — írja Palló Gábor — nem sokkal az első világháború előtt érkezett"). Az Akadémiai Értesítő közlése szerint a „44. Akadémiai Ülés, 11. összes ülés"-ón, 1905. december 18-án: „Főtitkár jelenti, hogy az elnökség Lenard (sic!) Fülöp kiéli egyetemi tanárt, hazánkfiát ós Akadémiánk levelező tagját a Nobel-díjjal való kitüntetése alkalmából üdvözölte, mire Berzeviczy Albert akad. elnök úrhoz a következő válasz érkezett: 'A MTA üdvözlése által meghatva köszönetet mond tisztelettel és hazafiúi üdvözlettel Lénárd Fülöp I. tag. (7). A Magyar Tudományos Akadémia 1907.májusi nagygyűlésen azután tiszteleti taggá választotta Lénárdot, de ennek visszhangjáról nem tudok, bár nem lehetetlen, hogy a Palló Gábor által említett nyolc levél közül valamelyik erre reflektál — nekem csak a két (általa is) idézett levelet sikerült megtalálnom.