Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Buka Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon

tartási jogot járt ki a helyiség számára Zsigmond királynál, amilyennel csak nagyobb polgárvárosok rendelkeztek (12). 1380 táján a templomot tovább bővítették. A plébánia kegyura, fontos móltóságainak kifejezésére nagyobb arányú építkezésbe fogott. Ekkor kapta a templom jelenlegi, három hajós alaprajzát. A napóra a déli mellékhajó nyugati végén található helyiség északi falán, az ajtó felett van. Ezt a termet azzal a kápolnával azonosították, amelyet az 1400-as pápai búcsuengedély is említ. Azóta volt már sekrestye is, később hitoktatás céljaira használták (11). 1962-ben megtisztították a falakat, és nagy foltokban előkerült a középkori vakolat maradványa. Az egyik ilyen vakolat foltba van bele karcolva a napóraszámlap. A számlap átmérője körülbelül 1/2 méter, kör alakú, 12 órás beosztású; az órákat római számokkal jelezték. Szabadkézzel, éles szerszámmal rajzolták fel. A készítő bizonyára nem szerkesztette, hanem az árnyókvető pálca árnyékát óránként megjelölhette. Az első benyomás olyan, mintha csak napjainkban karcolták volna a falra. Koppány Tibor közlése szerint azonban a feltáráskor csak a ráhordott későbbi vakolatot távolították el, az óra rajzához nem nyúltak. Pólosza vagy gnómonja Jelenleg már nincs, helyén csupán egy vakolat folt van. 3. A mátraverebólyl napóra számlapja, 12 órás beosztással, de ezek közül csak VIII-XII-IV. osztás sorra esett árnyék