Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Buka Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon

vagy kanonikus árnyékóráknak nevezzük (2, 4). Az árnyókvetőjük a fal síkjára merőleges, vízszintes pálca (gnómon). Az ekléziasztlkus napórák szerkesztése igen egyszerű volt: egy félkörívet négy egyenlő részre osztottak fel, a körív központjából nyúlt ki a gnómon. Később a négy körcikket tovább felezték, így alakultak ki a nyolc osztású napórák. Ennek legismertebb példája a kirkdale-i (Anglia) úgynevezett „angolszász napóra" 1063ból (2,3). Bár az ekléziasztikus napórák felosztása egyenközű — az időjelző vonalak egyenlő szögeket zárnak be gymással, az általuk jelzett időtartamok nem egyenlőek. Magyarországon pl. a függőleges falból kinyúló gnómon árnyéka a delet jelző vertikális vonalhoz képest dél körül egy óra alatt 11 fokos szöggel mozdul el, míg reggel és este (6 óra tájban) az egy óra alatt megtett ív mintegy 14 fokos. Ezért az egyenlő Időtartamú órák jelzéséhez változó szögű skála szükséges. A XII. sz.-ban Ali Abul Hasszán marokkói csillagász olyan vertikális napórát szerkesztett, amelynek árnyékvetője az égi pólus felé irányult. Az ilyen árnyékvetőt nevezik a gnomonikában pólosznak. Ez a típus gyorsan elterjedt a mohamedán világban, és a keresztes háborúk harcosai révén eljutott Európába. Ennek a típusnak jellegzetes példája a chartresi Katedrális XII/XIII. sz. fordulóján készített napórája, amelynek beosztása még egyenközű, de árnyékvetője már a pólusra mutat (2). Az egyforma időtartamot mutató óravonalak szerkesztésének legkorábbi (európai leírása egy erfurti diákjegyzetben maradt fenn, 1342-ből. A kanonikus napórákat mégsem szorították ki teljesen, Észak-Németországban még a XV. sz.-ban is szerkesztettek ilyen típusú árnyókórákat (5). A XIV-XV. sz. során egyre jobban elterjedtek a mechanikus (kerekes) órák, de a mind pontosabbá váló, megbízható hordozható napórák versenytársai maradtak a drága ós könnyen elromló gépóráknak. Nürnbergben a XV. sz. végétől már megindult a portitatív napórák akkori értelemben vett tömegtermelése. Augsburg csak a XVI. sz.-ban zárkózott fel ehhez az újonnan felvirágzó kézműiparhoz (6). Ugyanekkor kialakult — részben az antik ismeretek felelevenítése révén — a „modern", egyenlő időtartamot mutató falinapórák szerkesztésének tudománya is (7). A szentendrei gótikus napóra Magyarországon a római korból nem maradt fenn napóra. Meglepő, hogy a római kori Pannónia provincia igen gazdag régészeti leletanyagából eddig még egyetlen ókori napóra sem került elő, bár az egykori Dalmácia hasonló korú emlékei között több kő-napóra is fennmaradt. Hazánk eddig Ismert legrégebbi rögzített napórája a szentendrei Vár-domb plébániatemplomának egyik pillérén látható. Jelenleg a templom bejárata melletti támpilléren foglal helyet, a járószint