Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Buka Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon

A számlap nem szimmetrikus, a XII. (déli) óravonal nem függőleges. Ez összefügghet azzal, hogy a templom keletéit ugyan, de tengelye nem pontosan keletnyugat irányú, hanem néhány fokkal elhajlik nyugattól dél felé. A napóra szokatlan elhelyezésének magyarázata, amint azt a régészeti feltárás is megerősítette, igen egyszerű. A számlapot a XIII. sz. közepén emelt építmény déli külső falának első vakolat rétegébe karcolták be. Az 1380-as években az újabb építkezés során ez a falrész a frissen felhúzott kápolna belsejébe került. A falba ajtót vágtak, levakolták, és 1962-lg nem is tudtak a napóra létezéséről. Ezek szerint a mátraverebélyi napóra a XIII. sz. közepe és 1380 között készülhetett. Feltevésünket, amely szerint a XIV. sz. második feléből származik, formai jegyeik is alátámasztják. A számlap nem Is hasonlít a szokásos ekléziasztikus beosztásra, de nem is modern jellegű. A teljes kör-számlap 12 órára van felosztva, akár csak egy kerekes óráé. A déli időt jelentő XII. óravonal lefelé mutat, felül van a VI. és VII. óra, a számok bal felé haladva, tehát az óramutató járásával ellentétes irányban növekednek. Bár a körszámlap felső részének óra beosztása napóra esetében értelmetlen, hiszen ezekre a vonalakra soha sem esik árnyék, mégis kétségtelennek látszik, hogy árnyékóráról van szó. Egyrészt már a középkori kerekes óráknál is fent találjuk a déli 12 órát, míg a mátraverebélyi óraszámlapon a kör alján van a delet jelentő pont, ott ahol minden más napóránál is lennie kell. Emellett a számozás az óramutató járásával ellentétes irányban növekszik, és ez megfelel a napórák beosztásának, de nem egyezik a gépórákéval. Másrészt a dél idejét jelző vonal a függőlegestől kissé kelet felé hajlik, ami azzal magyarázható, hogy a fal síkja nem pontosan kelet-nyugati tájolású. Félthető, hogy a dél időpontját tényleges megfigyelés alapján jelölték meg a falon. Az ehhez leginkább hasonlító számlap képét egy kerekes óra ábrázolásán láthatjuk. Hunyadi Mátyás könyvtárának egyik kódexében, gazdagon illusztrált „Graduálé"-ban van, tudomásunk szerint a magyar vonatkozású Irodalom legkorábbi óra ábrázolása. A Graduálé az 1480 és 1490. közti években készült, pontosan nem tisztázott helyen. Legvalószínűbb, hogy nem budai, hanem franciaországi műhely terméke (13). A kódex egyik O-betű iniciáléjában (folio 184. recto) az Illuminátor a Végitéletre akarta figyelmeztetni az olvasókat. Az iniciálé felső részén a toronyóra az idő okos beosztására akar figyelmeztetni. A kép kicsi, alig 150 x 170 milliméteres, az óra rajza apró, de jól látszik a számlap beosztása, római számokkal. A IX. óra talán a szűk hely miatt lemaradt. Az azonban jól látszik, hogy az óra számlapja l-XII. beosztású. A középpontból sugár irányú óravonalak futnak ki. Egy hasonló, de mégkorábbl óra ábrázolást találunk Christine de Pisán kódexében (Oxford, Bodlei-könyvtár, L'Epitre d'Othéa címen, Laud. Mise. 570. fol. 28. verso). Ismeretlen