Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Papp Gábor: Born Ignác könyvtárának hungaricumai (Életrajzi háttérrel és Born kritikai bibliográfiájával)

Born életpályáját, valamint szerteágazó tudományos és közéleti tevékenységének különböző oldalalt számtalan tanulmány tárgyalta a halála óta eltelt több mint két évszázad során (részletes bibliográfiájukat közli [7]). Ezek legtöbbje elsősorban művel, illetve a róla szóló kortársi vélemények, emlékezések fényében tárja elénk Born alakját. Érdekes kivétel Szőkefalvi-Nagy tanulmánya [8], amely Born könyvtárának 1769-es leltárát feldolgozva járul hozzá a tudós „szellemi fegyvertárának" megismeréséhez. Szőkefalvi-Nagy — Hofer [9] nyomán — úgy tudta, hogy a Born halála után elárverezett könyvtárról nem maradt fönn dokumentum. Szerencsére azonban az árverés anyagáról egy nyomtatott katalógus jelent meg [10], melynek részletes elemzése kiváló adalékokkal szolgálhat a tudós portréjához. A könyvtár igen változatos anyagának feldolgozása azonban több tudományterület történészeinek együttműködését kívánná meg. Jelen tanulmány a könyvtár egy kis részére, a hungarica anyagra összpontosít. 2. Born életútja és művei Born életútjáról magyar nyelven is hozzáférhető számos ismertetés [11, 12, 13, 14], ezért a következő áttekintés központjában inkább művei és azok hatása áll. Ezen kívül részletesebben csak néhány vitatott, a különböző cikkekben, III. kézikönyvekben eltérően megadott biográfiai adatra, valamint az életpályának a magyar nyelvű szakirodalom által kevéssé tárgyalt epizódjaira térünk ki. A külföldi Born biográfiák közül a kortársi nekrológok közül Richter [15] és Schlichtegroll [16] említhető, a legrészletesebb általános jellegű tanulmány Hofer kézirata [9], jó összefoglalást ad Huber & Huber [17] ós RedlDorn [18]. Az életút egyes szakaszai közül csehországi ós Selmecbányái működését Haubelt [5] ismerteti részletesen, míg Lindner [19] Born életrajzában szabadkőműves tevékenységére helyezi a hangsúlyt. A bécsi szellemi életben betöltött szerepéről a kortárs szemszögéből ír Forster [20, 21]. Igen érdekes a két Schreberhez írt leveleit tartalmazó forráskiadvány is [22]. Born Ignác 1742. december 26-án született Gyulafehérvár (német nevén Karlsburg, ma Alba lulia) városában [23], Ludwig von Born, szászországi születésű, katonatisztből lett bányavállalkozó és Marié von Dentis második gyermekekónt. Apja 1748. január 28-án, anyja 1751. június 28-án ([19:14] szerint 13-án) meghalt, így Born Ignác korán árvaságra jutott. A német anyanyelvű ifjú a nagyszebeni piaristáknál sajátította el a latin nyelv alapjait, majd 1753-ban a bécsi jezsuita gimnáziumba került a humaniórákat