Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Šarudyová, Mária: A vaskohászat technikai fejlődése a mai Szlovákia területén, az 1867–1918. években

martinkemencéket. A nyolcvanas évek közepén Zólyomban, Bikáson, Pohorelán felállították az ún. kisbesszemereléshez szükséges berendezéseket, de ezek nem lettek hosszú életűek. A koksztüzelésű nagyolvasztókra Likéren és Korompán nem rekonstrukció útján, hanem új berendezések felállításával tértek át. Ennek eredményeként a nagyolvasztók számának csökkenése ellenére a terület nyersvastermelése a század végére megnövekedett. A kincstári vaskohászati üzemek 1881. évi átszervezése után a rónici-zólyombrózói vaskohászati együttes is jelentős műszaki változáson ment át. Az egyes üzemek rekonstrukciójának keretein belül korszerűsítették a tiszolci nagyolvasztó üzemét is: 1881-1884-ben átépítették a nagyolvasztót ós üzembe helyezték Magyarországon az első Withwell-típusú léghevítőt. Zólyombrézón 1883-ban üzembe helyezték az Osztrák-Magyar Monarchia első csőgyártó üzemét, ahol hegesztett vasból hengerelt és húzott csöveket állítottak elő. Bevezették az üstfenekek sajtolással való gyártását is. Ugyancsak itt, a SM-kemencék számának növelése után, a kilencvenes években bevezették a különleges rugóacél gyártását, ami felette gazdaságosnak bizonyult. Rónicon bővítették az öntöde termelését és bevezették az öntött, valamint sajtolással lemezből alakított és hajlított zománcozott edények gyártását. A Coburg-fóle vaskohászati együttes is jelentős rekonstrukción ós korszerűsítésen ment át a kilencvenes években: Itt véglegesen felszámolták az elavult berendezéseket (frisstüzeket és hámorokat) ós Pohorelán új SMműveket ós hengerműveket helyeztek üzembe. A zólyomi Unió társaság a kilencvenes években bevezette a durva- ós kazánlemezek gyártását. A kilencvenes évek közepén az újonnan létrehozott Hernádvölgyi Magyar Vasipar Rt. Korompán korszerű vasművet létesített, koksztüzelósű nagyolvasztókkal, SM-acélművel és a legkorszerűbb technológiával dolgozó hengerművel. A XIX. század kilencvenes éveitől kezdve a kohászat vezető helyet biztosított magának Magyarország nemzetgazdaságában. Megnőtt a nyersvasgyártás, bővült a termékek választéka, mindez a berendezések korszerűsítésére vezethető vissza. Az évtized derekán a Rimamurány-Salgótarjáni Társaság érdekszférájába került a zólyomi Unió Rt., a korompai Hernádvölgyi Rt., valamint az Andrássy-fóle vasércbányák ós vasművek. Ennek következtében lényegesen megváltozott ezek gyártási profilja. Az 1900-1903-as évek gazdasági válsága hátrányosan befolyásolta az egész vaskohászatot, megbénította a gömöri nagyolvasztókat, amelyek közül többet leállítottak. Csak a korompai vasmű fejlődött: itt üzembe helyezték a második koksztüzelésű