Technikatörténeti szemle 20. (1993)

KÖNYVISMERTETÉS - Szabadváry Ferenc: The Kekulé Riddle. A Challenge for Chemists and Psychologists (Ed. H. Wotiz)

ként a „First Mineralkontor International Conference on the History of Chemistry" Veszprém, Hungary 1991 konferencián is előadták nézeteiket „Good by Kekulé" címen, az egyiknél kérdőjellel, a másiknál felkiáltójellel. Schiemenz professzor előadása meg is jelent a konferencia kiadványban, (Technikatörténeti Szemle 19, 1992 kötetében „Papers delivered at the..." cím alatt, Wotiz professzor szabadon tartott előadásának szövegét sajnos nem kapták meg a rendezők). Ha a könyv csupán a Loschmidt-Kekuló vitával foglalkozna Shakespeare-rel mondhatnám „Much Ado about Nothing". Ugyanis Loschmidt könyve egyáltalán nem volt elfelejtve. Már Anschütz, Kekulé tanítványa 1912-ben megemlítette Kekuléról szóló életrajzában Loschmidtot ós méltatta érdemeit és azóta többen mások is, mint jelentős előfutárát a benzolképletnek. Nem is ismerek olyan kómiatörtóneti munkát, amelyik Loschmidt ezen munkáját nem említené! Kekulé maga is, igaz csak lábjegyzetben. Dehát a tudós Is gyenge, senkisem hangsúlyozza túl előfutára érdemeit ós hogy milyen mértékben hatottak rá. „Mindnyájan elődeink vállán állunk, természetes, hogy náluk messzebb látunk" — kezdte beszédét Kekulé 1890-ben. Tudjuk régóta, minden felfedezést a tudományban megelőzött valaki, aki már majdnem felfedezte. Loschmidt, aki 1895-ben halt meg, sosem vitatkozott az elsőség ügyében Kekulóvel, aki 1896-ban távozott az élők sorából ós 1865-ben közölte a benzol képletét. De arra sem ez az első példa a tudománytörténetben, hogy egy halott elismeréséért küzdenek száz óv múlva mások. A könyvben közölt előadások persze nem mind evvel foglalkoznak, sok érdekeset tudunk meg belőle Kekulé életéről, belgiumi és bonni működéséről, az általa építtetett kémiai épületről, tudományos kapcsolatairól, az aromás vegyületek szerkezet feltárásáról, spektroszkópiai eredményekről, a Kekulé család nemesi rangra emeléséről, sőt még az álmok pszichiátriájáról és arról, hogy milyen hatásuk lehet a tudományos kutatásban. Szabadváry Ferenc