Technikatörténeti szemle 20. (1993)

KÖNYVISMERTETÉS - Bartha Lajos: A. Sterven Lloyd: Ivory Diptych Sundials, 1570–1750. The Collection of Historical Scientific Instruments, Harvard Univeersity

Lloyd, A. Steven: Ivory Diptych Sundials, 1570-1750. The Collection of Hlstorlcal Scientific Instruments, Harvard University. (Elefántcsont doboznapórák. A Harvard Egyetem tudományos műszergyűjteménye) Distributed by Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts and London, England. 1992. 169 old., 82 napóra fényképével, 8 ábra. Úgy látszik, hogy a világ tudományos-műszer kutatásának terén divatba jöttek az elefántcsontból készült hordozható napórák. 1988-ban jelent meg Pénelopé Gouk asszony sokoldalú és alapos műve a nürnbergi elefántcsont napórákról (Technikatört. Szle, 1990-91, p. 219-220), mindössze négy évvel később pedig Steven A. Lloydnak, a Harvard Egyetem (USA) fizikai-kémia tanárának szerkesztésében egy újabb terjedelmes, nagy alakú album látott napvilágot, amely átfogó ismertetést nyújt a XVI-XVIII. század napóra készítőiről és elefántcsont napóráiról. (Lloyd egyébként a fizikai-kémia tárgyköréből megszerezte a filozófiai doktorátust - PhD -, a tudománytörténeti tanszéken pedig a magisteri fokozatot.) A most megjelent munka a Harvard Egyetem tudományos műszergyűjteményónek 82 elefántcsont doboznapóráját mutatja be és dolgozza fel. E

9y-egy napóráról 2-4 fotót is közölnek, így azok minden részlete alaposan tanulmányozható. Ezek mellett azonban, mintegy 30 képen más, jellegzetes napóra típusokat és gyártmányokat is láthatunk. így az album általános képet ad a hordozható, összecsukható doboznapórák egy igen elterjedt, egykor nálunk is népszerű típusáról, a kétszámlapú úgynevezett diptichon árnyókórákról. (A diptichon napórák dobozát kinyitva, a függőlegesen álló fedelőp a vertikális, a vízszintes alapalap a horizontális számlapot, illetve alkalmanként több számlap-együttest is hordozza.) A Harvard Egyetem műszergyűjteményóben nem csak Nürnbergben készített elefántcsont napórák találhatók. Ezért a tárgyalt példányokat a mű a gyártási hely szerint csoportosítja. A nürnbergi napórákról szóló fejezetet Pénelopé Gouk PhD, az angliai cambridgei és oxfordi egyetemek előadója, a franciaországi, flamand és itáliai gyártmányokat Anthony Turner, a jelenleg Franciaországban élő angol műszertörténet kutató állította össze. Az általános bevezetés, a napóratörténeti ismertetés, valamint az egyes példányok pontos és szakszerű leírása Steven A. Lloyd munkája. A könyv bevezető része áttekintést ad a nap különféle órabeosztási rendszereiről, a napórák rövid történetéről és a hordozható napórák szerkesztéséről, valamint a reneszánszban kialakuló manufaktúra iparról. Ennek első megnyilvánulását Nürnbergben látjuk, majd a XVII. században kibontakozik a francia, holland-flamand és olaszországi zsebnapóra készítése. Egészen a XVIII. század végéig a hordozható zsebnapórák igen szóles