Technikatörténeti szemle 20. (1993)

A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJA - Orlay Györgyné: Újabb adatok Lósy-Schmidt Ede életéről, munkásságáról és a kassai Országos Magyar Műszaki Múzeumról

Az Ingenleur címszónak II. Rákóczi Ferenc levelében használt megmagyarosított alakjáról. = MMÉEK. LVII. köt. 1923. 21-22. sz. 103-104. o. A céhládák 1816-ban üdvözlik a vármegye mérnökét. = MMÉEK. LVII. köt. 1923. 51-52.sz. 184-185. o. A mérnöki rendtartás XVIII. századvégi első nyomai Magyarországon. = MMÉEK. LIX. köt. 1925. 9-10. sz. 45-50. o. Közmunkák és közszállítások az ókortól napjainkig, különös tekintettel Magyarországra. = Magyar Közszállítók és Vállalkozók Címtára. Közgazdasági Évkönyv 1925-ről. I. évf. 30-43. o. A hortobágyi kőhíd. 1827-1833. = MMÉEK. LX. köt 1926. 5-6. sz. |2j t., 27-36. o. A hortobágyi kőhíd építése Debrecen város mátai pusztáján. 1827-1833. Magyarország leghosszabb közúti kőhídja. Debrecen, Tisza István Tudományegyetem Ny. 1926. 71 o. 4 tl. (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai II. 5.) Petőfi Sándor és a vasút. = Technika. VII. évf. 1926. 5. sz. 130-133. o. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet megalakulásának előzményei. = MMÉEK. LXI. köt. " 1927. 45-46.SZ. 277-284. o. A magyar mérnökökhöz. = MMÉEK. LXI. köt. 1927. 47-48. sz. 300-301. o. Technikai Lexikon 1-8. köt. (szerk. Barát Bélával) Bp. Győző A., 1928. I. köt. A-K. 824 o., II. köt. L-Z. 653 o. Kiküszöböljük-e szaknyelvünkből a mozdony és a villamos szavakat? = MMÉEK. LXIII. köt. 1929. 3-4. sz. 25-27. o. Javaslat a Dunának függőhíddal való áthidalására Buda és Pest között 1823-ból. = MMÉEK. LXIII. köt. 1929. 13-14. sz. 81-86. o.; ua. önállóan: Bp. Egyetemi ny. (1929] 18. o. A vetületek helyes elnevezése. = MMÉEK. LXIII. köt. 1929. 31-32. sz. 208-209. o. A Magyarország Anyagi Érdekei című közgazdasági folyóirat mint a Magyar Mérnök-Egylet ideiglenes közlönye 1866-ban és 1867-ben. = MMÉEK. LXIII. köt. 1929. 213-219. o. Hatvani István élete és művei 1718-1786. I. r. Hatvani István élete és önéletrajza. Az ördöngösségéről szárnyrakelt mondák. Debrecen, Stúdium, 1931., 218. o. (2| o., 1 t.(A Debreceni Tisza István Tud. Társ. I. osztályának kiadványai IV. 7.) Chudy József optikai és akusztikai távírója. = Magyar Posta. VI. évf. 1932. 1. sz. 1-21. o.; ua. önállóan: Bp. Főv. Ny. 23 o. Magyar vagy francia alkotás-e a szegedi közúti Tiszahíd? Feketeházy János vagy Eiffel Gusztáv tervei nyerték-e az 1880. évi nemzetközi pályázat első díját? = MMÉEK. LXVII. köt. 1933. 185-195. o. Feketeházy János, a szegedi Tisza-híd magyar tervezője. = Városkultúra. VI. évf. 1933. 17-18. (162-63.) sz. 313-318. o. A hold fényének, mint természetes fényforrásnak, távírásra való felhasználása, Győr várának a töröktől való visszavételekor, 1598-ban. A heliotrop legelső ötlete a XVI. század végéről. = Geodéziai Közlöny. IX. évf. 1933. 1-3. sz. 19-38. o.