Technikatörténeti szemle 20. (1993)
A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJA - Kiszely Gyula: Vastagh Gábor (1899–1987) kohászattörténeti munkássága
a további vaskohászati történeti kutatásokat, ami az azt követő időben meg is valósult, a komplex bizottság történész tagjának — Heckenast Gusztáv — munkájában, amely már sajnos nem komplex feldolgozás, „A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában, a XIII. századtól a XVIII. század végéig" címen és megjelent 1991-ben az Akadémiai Kiadónál, mint a kohászattörténet második kötete. A harmadik kötet, mely 1850-ig tárgyalja a vaskohászat történetét dr. Remport Zoltán kohómérnök munkája, kéziratban már elkészült, kiadásra vár. A Kohászati Történeti Bizottság keretében 1956-1964 között 20 db X-XII. századi vasolvasztót, úgynevezett „bucakemencót" tártak fel. Ezek vizsgálati eredményeit olvashatjuk a vaskohászattörténet I. kötetében. A feltárt olvasztók közül: 3 db a Központi Kohászati Múzeumban, Miskolc-Hámorban, 1 db az Öntödei Múzeumban, Budapesten, 1 db a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapesten, 1 db az Országos Műszaki Múzeumban, Budapesten, 1 db a Vasvári Múzeumban, Vasvár, 2 db a Kőszegi Múzeumben, Kőszeg, 1 db az Ózdi Kohászati Gyártörténeti Múzeumban, Ózd, 1 db a rudabányai Érc- ós Ásványbányászati Múzeumban, Rudabánya, 1 db a dunaújvárosi Gyártörténeti Gyűjtemény kiállításában, Dunaújvárosban, 12 db látható az ország 9 városában. Vastagh Gábor régészet-műszaki munkásságán kívül az Országos Levéltárban végzett kutatásai eredményeként hat XVIII. századi vasgyár kis monográfiájával, az ásatási műszaki vizsgálatok németnyelvű Ismertetésével (Acta Archeologica) ós az ásatások időszaki eredményeinek leírásával gazdagította a magyar vaskohászat irodalmát.
