Technikatörténeti szemle 20. (1993)

A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJA - Kiszely Gyula: Edvi Illés Aladár (1858–1927) kohászattörténeti munkássága

tője. 25 éven át szerkeszti a lapot. 1917-ben, 59 éves korában kéri felmentését. Tanári működése alatt a kereskedelmügyi minisztertől a magyar ipar kérdéseinek felülvizsgálatára számos megbízást kap. 1902. január 22en a Kereskedelmi Minisztérium IX. Szakosztályába a gyári és kisipari ügyek osztályába rendelik, melynek később osztályvezetője. Még az ipartanodái működése alatt a kereskedelmi miniszter megbízza az osztrák-magyar gazdasági kiegyezési tárgyalásokhoz a magyar ipar felmérésével. 1901-ben kiadják az ezzel kapcsolatos tanulmányát, a „Magyar szentkorona országának gyáripara az 1898. évben". Ennek a tanulmánynak bevezetőjében — eddigi kutatásait felhasználva — megírja a magyarországi vaskohászat vázlatos történetét. Ebben az időben kereskedelmi miniszter látva Edvi Illés szerteágazó tudását, aktivitását, számos feladattal bízta meg, melynek keretében módja nyílott a vaskohászat jelen és múltbeli történetének feltárására és megírására is. Irodalmi munkásságának legtermékenyebb Időszaka az 1884-1891 közötti időszak. 1893-ban a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében megjelent levéltári kutatásai alapján írt „Délmagyarország első vasgyárai" című munkája, mellyel a Magyar Tudományos Akadémia 1893. évi „A vasipar története Magyarországon" pályázaton is résztvett. A bíráló bizottság megállapította, hogy a „beküldött mutatványban páratlan szorgalommal és nagy gonddal gyűjtvén össze az adatok, s az egyes részletek kidolgozása is megfelelő szakértelemről tanúskodik", a munka teljes kidolgozásával bízták meg. A már eddig feltárt kohászattörténeti anyagát részben a Magyar Mérnök- ós Építész-Egylet Közlönyében, részben az 1898. évi ezredéves kiállítás és a párizsi világkiállításra könyvalakban tette közzé. Mindkét kiállítás rendezésében résztvett. Az előkészítő munkálatoknál feladata volt az ország vasipari üzemeit is meglátogatni ós így módjában volt az üzemek történeti és technológiai tanulmányozása, de nem mulasztotta el azok fényképezését sem. Neki köszönhető, hogy az ország vaskohászati üzemeinek képi ábrázolásával ma rendelkezünk. Pályájának merészen ívelő emelkedése a kereskedelmi minisztériumba történt berendelésével kezdődik. Sorozatos fontosabbnál fontosabb megbízatásaiban bebizonyította, hogy érdemes a bizalomra. Tudását a magyar ipar érdekében gyümölcsözően tudta hasznosítani. Minisztériumi beosztása mellett iparoktató és ipartörténész is. Sokrétű elfoglaltságával idejét nem forgácsolta szét, kiváló szervezői kószsógóvel mindenhol teljes értékű munkát végez, kevés szabadidejében 30 ezer kötetes könyvtárában végzi történeti munkásságát. Felettesei ismerik nagy munkabírását, sokoldalú tudását, ezért újabb és újabb megbízatásokat adnak részére. Kiváló nyelv-