Technikatörténeti szemle 20. (1993)

A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJA - Kiszely Gyula: Edvi Illés Aladár (1858–1927) kohászattörténeti munkássága

KISZELY GYULA* EQVI ILLÉS ALADÁR (1858-1927) KOHASZATTORTENETI MUNKÁSSÁGA* Gazdaságtörténeti témákkal a magyar történetírás a polgári átalakulás küszöbén a reformkorban foglalkozik először. Magyarország vastermeléséről a XV. század végének olasz humanistái írnak általánosságban mozgó megemlékezéseket. A XVII. század vaskohászatát, 25 nagyolvasztó műszaki adatait, a kohók méreteit, termelési adatait és technológiai ismertetését Franz Anton Marcher 1811-ben megjelent könyve ismerteti. Ez valójában az első vaskohászati technikatörténeti munkának tekinthető. A vaskohászat története Iránti nagyobb érdeklődés csak a kapitalista vasipar kibontakozása idején veszi kezdetét. Az első monográfiát Magyarország vaskohászatának történetéről 1857-ben Hermann Ignaz Bidermann írta, aki ebben az időben a pesti tudományegyetemen a nemzetgazdászat magántanára volt. A magyar történetírás fejlődésében általában kedvező fordulatot hozott az 1867. évi kiegyezés. Megalakult a Magyar Történelmi Társulat, megindult folyóirata a Századok. Fejlődésnek Indult a bányászat- és kohászattörtónet művelése, kevésbé a történészek, inkább a műszaki szakemberek részéről. Publikálási lehetőséget — főleg az utóbbiak számára — az 1868-tól megjelenő Bányászati ós Kohászati Lapok, majd a 80-as évek végétől a Magyar Mérnök- ós Építész-Egylet Közlönye nyújtott. A vaskohászat történetével foglalkozó munkák jellemző vonása, hogy elég élesen elkülöníthetők egymástól a csekély számú történész és az ennél lényegesen nagyobb csoportot alkotó műszaki képzettségű szerzők. A dolog természetéből következik, hogy a történészek a technikai, a mű'Országos Műszaki Múzeum 1117 Budapest, Kaposvár u. 13-15.