Technikatörténeti szemle 20. (1993)

A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJA - Sárközi Zoltán: Horváth Mihály (1809–1878)

„Magyarország történelme" l-VI. k., Pest 1860-1863. Ezt Is Hatvani Mihály álnév alatt adták ki. „Huszonöt óv Magyarország történetéből 1823-tól 1848-ig." I-II. k. Genf 1864., Pest 1868., Budapest 1886. (Három kiadást ért meg.) Németül 1867ben Lipcsében adták ki. „Magyarország függetlenségi harcának története 1848 és 1849-ben". I-III. k. Genf 1865., Pest 1871-1872. (Kétszer jelentették meg.) Végül „Magyarország történteimé". I.-VIII. k. Pest, 1871-1872. A kiegyezés előestéjén, 1866-ban amnesztiában részesült, s így hazajöhetett. Ekkor már Deák Ferenc mérsékelt politikáját támogatta. Egy időben országgyűlési képviselővé Is megválasztották. Kossuth Lajost könyveiben lépten-nyomon elítélte. „Újabb leveleire" 1868-ban könyv alakban már Pesten válaszolt. Nagyjaink közül leginkább Kölcsey Ferenchez vonzódott. Az egyházi pályára most már nem térhetett vissza, mert emigrációs éveiben polgári házassággal feleségül vette Marié Michelle Voignoux-o\, egy Genf környéki majoros leányát, akitől öt gyermeke született. Történetírói tevékenységét az igényes szakkörökben is nagyra értékelték. Márki Sándor és Acsády Ignác közvetlenül az ő nyomdokaiba lépett. 1878. augusztus 19-ón halt meg. Alkotásaiból minket közelebbről legelsőnek említett könyve érdekel. Ennek szakmai fontosságát bizonyítja, hogy 1984-ben az ,Állami Könyvterjesztő Vállalat" reprint sorozatában, a Dabasi Nyomda elkészítette hasonmás kiadását is. Eredetije több lépcsőfok eredményeképpen látott napvilágot. 1835. évi közgyűlése alkalmával a Magyar Tudományos Akadémia pályázatot hirdetett olyan történelmi munka elkészítésére, mely az Árpádházi, továbbá a vegyes házakból származó magyar királyok korából feltárja a műipar és a kereskedelem korabeli állapotát. A beküldött nyolc pályamű közül 1837-ben jutalomban részesítették Kossovics Károly dolgozatát, míg Horváth Mihályt tiszteletdíj átadása mellett arra kötelezték, hogy kéziratát kiadásra alkalmas állapotba hozza, ő azonban — felbuzdulva a sikeren — hasznosabbnak ítélte, ha könyvét esetlegesen nemcsak a régi korokról Jelenteti meg, hanem elkészíti fogalmazványának újabbkori folytatását. Mint ismeretes, később nyomtatásban előbb ez az utóbbi változat jelent meg. A kezdő törtónetkutató őszintén feltárta összes bajalt: — „Nem akarja szerző elmondani, mennyi nehézséggel kellett vinia az első és második, ujabb dolgozás alá vett század e tárgyról szóló emlékeinek nyomozásában, sem azt, milly nehezen bírhatta reá magát, hogy a kereskedés legújabb állapotának csak vázolati előadásába is bocsátkozzék, s hányszor szakasztá félbe a munkát, mellyre segéd kezeket sehol sem,