Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Laczik Bálint: A Gamma–Juhász légvédelmi lőelemképző

Egy lőtábla sok tízezer adatból épül fel. Apró anekdotikus adalék, hogy pl. a két világháború között a műegyetemi hallgatóknak jó jövedelmet jelentett a tüzérségi lőtáblák összeállításában való, számolási jártasságukat felhasználó közreműködés. A megsemmisítendő légi célok magasságukat, repülési irányukat és sebességüket gyakran változtatva, gyorsan repülnek. Mivel a lövedéknek a célba érésig időre van szüksége, nem lőhetünk arra a pontra, amelyben a cél a löveg elsütésének pillanatában van. A cél a lövedék röpideje alatt is továbbhalad, tehát azt a térpontot kell megkeresnünk, amelybe egyidejűleg ér a cél és a lövedék. A találati pont meghatározásához a cél pillanatnyi helyzet, mozgásirány és sebességi jellemzőinek, valamint a lehetséges lövedékpályák és röpidők adatainak a tűzhatás körzet valamennyi pontjában rendelkezésre kell állnia. A mozgó célra lövésnél megoldandó geometriai-ballisztikai problémát az 1. ábra szemlélteti. Az ábrán L jelöli a lőelemképzőt, Ü az (általában négy ágyúból álló) üteget. Feladat: az ismert helyzet és mozgásjellemzőkkel adott M célhelyzethez meghatározandó az a T találati pont, amelybe a lövedék ós a cél várhatóan egyszerre érnek azt feltételezve, hogy a cél nem változtatja meg a bemérés pillanatában fennálló sebességét és mozgásirányát. 1. A mozgó légi célra lövós geometriai alapjai