Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Gazda István: A szakkönyvkiadás kezdete Pesten (1748–1798)

pedig az, hogy mivel híján vagyunk a szakbibliográfiáknak, egy-egy témakör valamennyi forrását fellelni, évtizedeket venne igénybe. Filozófiai szakirodalmunkat pedig csak 1901-től foglalták bibliográfiába, de annak egy része Is még kéziratban fekszik. Hogy mennyire nagyhatású szerző volt Horváth, azt egy eddig ugyancsak nem kellően feltárt tény is Igazolja: fizikatankönyvet 1839-ben Buenos Airesben is kiadták — erről eddig életrajzírói nem szóltak —, mely mű az ottani állami nyomda első kiadványa volt. E könyvét nyilván valamelyik tanítványa nyomtatta ki. Domin József (1754-1819) nevét a katedráért folyó pályázattal kapcsolatosan már említettük, ő meglntcsak nemzetközi hírű szaktekintély volt, s 1798-tól a Tudományegyetem rektora, tagja a nápolyi ós firenzei tudóstársaságnak, 1800-tól pedig zágrábi kanonok. Az azt megelőző évtizedben volt a Tudományegyetem professzora. Elektromosságtani szakkönyveivel vált Igazán ismertté, melyek közül három Pesten Jelent meg 1793 ós 1799 között: Commentatlo altéra de electricitate medica — 1793; Ars electricitatem — 1795, 2. kiad. 1796; Lampadis electricae —1799. Az orvoslással is összefüggő kísérleti fizikai szakkönyvel e kor legalaposabb kézikönyvei voltak, s ezek nyomán néhány kutató őt tartja az elektromos terápia első nemzetközi szaktekintélyének. Érdekes az a műve Is, amelyik németül jelent meg Pesten 1800-ban, fordítója professzortársa, Schedius Lajos volt, címe pedig: Beschreibung der bestén Art elektrlscher Lampen. Erre a kiadványra sem Zemplén Jolán, sem Kosáry Domokos nem figyelt fel, pedig ez a mű a világítás történetének fontos dokumentuma. Az 1800-ban felfedezett galvánelemhez számos írás kapcsolódott az azt követő óvekben (Volta e találmányáról 1800. jún. 26-án adott hírt a Royal Society), s ezek egyike Domin eszmefuttatása, amely egyidős Davy találmányával, a galvánelemmel működő platinahuzalos Izzóval is. A technikatörténészek azt is feljegyezték, hogy az első ívfény-kísérleti bemutatóra 1802 márciusában Párizsban került sor. Ezeknek az adatoknak az ismeretében még jobban el tudjuk helyezni Domin könyvét az elektromosság történetében. A Tudományegyetem professzorai által publikált művek egy része a mérnöki oktatást segítette, hiszen a Bölcsészeti Karon létrejött az Institutum Geometricum, amely a gyakorlati fizika alapműveire „vágyott". így Horváth K. János olyan statikai műveket is közzétett, amelyek elsősorban a mérnökképzést szolgálták, s meglntcsak munkát adtak a pesti nyomdáknak ós kereskedőknek. A vásárlói réteg tehát szélesedett: a teológus, orvos ós tanár mellett jó könyveket igényelt az agrárszakember és az általános mérnök is. Pasquich János, a csillagászat későbbi szaktekintélye, akinek működését még a „nagy" Gauss is elismerte, 1785-86-ban, fiatal tanárként