Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Gazda István: A szakkönyvkiadás kezdete Pesten (1748–1798)

eddigi tudománytörténeti kézikönyvekből épp az itt tanító természettudós tanárok munkásságának a kutatása hiányzott. M. Zemplén Jolán hatalmas monográfiát szentelt a fizika XVIII. századi magyarországi története bemutatásának, de e művében nem szólt részletesen a piaristák pesti kollégiumáról, s fizikatanárairól. A nagyszorgalmú művelődóstörténész, Takáts Sándor ama megállapítását azonban, mely szerint a piaristák iskolájában hangzottak el először Magyarországon Newton, Leibniz és Wolff tantételei, meg kell kérdőjeleznünk, hiszen az 1740-es években már e szellemben tanított Debrecenben a református Maróthl György, majd Hatvani István. Wolff filozófiai tanait — mint láttuk — az evangélikusok, köztük Bél Mátyás is Jól Ismerte, sőt Nagyszombatban is aránylag korán megíródtak az első modern, jezsuita tankönyvek, akárcsak Hell Miksa és Makó Pál kötetei. Annyi azonban bizonyos, hogy mindnyájan máshonnan indultak, s más úton jutottak — végül Is azonos — következtetésekhez. Eduárd Corsininek köszönhető — írja Takáts —, hogy a modern természetszemléletet elfogadtatta a piaristákkal, hiszen Corsini „Newton páratlan matematikai ós fizikai tanait alapul vévén, Wolff Keresztély felvilágosult szellemének segítségével a metafizikai szellemű Leibniz »theodicaea philosophia«-Ját építi harmonikus egésszé". Az első pesti piarista, aki e tanokat a filozófiai kurzuson itthon is hirdette, Desericzky tanítványa, a Corsini lefektette elveket követő Cörver Elek (1714-1747) volt; előadásait az 1743/44-es tanévben kezdte meg, s 1746 tavaszáig tanított itt. (Öccsének, Cörver Nepomuki Jánosnak köszönhetjük, hogy a pesti piarista iskola létrehozhatta a felsőfokúnak minősíthető filozófiai osztályokat, ő 1761-től a pesti piarista ház főnöke volt.) Cörver Elek azon kevesek egyike, aki Rómában sajátította el a természettudományok alapjait (1738-tól), s elsők között hangsúlyozta a Galileiképviselte fizika értékelt, s jutott el rajta keresztül a leibnizi tanokig. Cörver egyik kötetét Budán nyomtatták 1745-ben (Selectae positlones physicae), de már korábban Is írt egy természetfilozófiai művet, amely 1741-ben Rómában jelent meg, s arról így emlékezett meg Gerencsér István: „A Physicában Corsini szellemében dolgozik. Főtörekvése, különösen a részletes fizikában, az egyes törvényeket kísérletekkel illusztrálni. (...) Csillagászati nézeteiben (Is) követi a korabeli modern felfogást, teljesen szakít, akárcsak Corsini, sőt talán móginkább, mint ő, a skolasztikus világképpel." Utóda az 1749-ig itt működő Bajtay Antal, II. József nevelője, a későbbi erdélyi püspök lett. A fizika történetében azonban nem szabad elfeledkeznünk az elsősorban bibliográfiáiról ismert piarista Horányi Elekről sem, aki Rómában tett közzé egy newtoniánus filozófiai disszertációt 1756-ban.