Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Gazda István: A szakkönyvkiadás kezdete Pesten (1748–1798)

a másik „A szőllőknek plántálásáról" szól (1780). Mindkét művet az Eitzenbergernó nevén működő nyomda adta ki, s az utóbbi egy majdnem száz oldalas fordítás, fordítója Hont vármegye táblabírája, Prónay Pál (ez a kötet 1786-ben ismét megjelent). Nem tudjuk, hogy melyik pesti nyomda adta közre 1784-ben Tessedik Sámuel híres „Der Landmann in Ungarn" című művét, annyi azonban bizonyos, hogy e több mint kétszáz oldalas munka az egyik legértékesebb korai gazdasági szakkönyvünk, s ezt Kónyi János később magyarra Is lefordította („A paraszt ember Magyar Országban" - Pécs, 1786). Ami a pesti nyomdák — tehát nem a kereskedők — korai szakkiadványalt illeti, azok sorában Dugonics Andrásnak, a tudomány- ós nyelvtörténészek előtt is jól ismert „A tudákosságnak könyvei"-t kell említenünk, mely egy kérdésekben és feleletekben feldolgozott algebra ós földméréstan, elsősorban középiskolák számára. E munka első kiadása 1784-ben készült el Landerer pesti nyomdájában. Az 1786-os évben ismét több értékes szakkönyv került ki a sajtó alól. Az egyik Bogdanich Imre Dániel földmérési kötetecskéje, amelyet szintén Landerer nyomtatott, s amely a háromszögnek és a trapéznak párhuzamos egyenesekkel való felosztását tárgyalta. A szerző ekkor fejezte be egyetemi tanulmányalt Budán a Tudományegyetemen, s talán ez a 30 oldalas munka lehetett a disszertációja. Bogdanich a következő évtől kezdve Nagyváradon tanított. Az 1783-as óv pesti sikerkönyve volt, a már korábban (1780) Budán is megjelent Haeckel-fóle salótromfőzósi útmutató, amelyet Rácz Sámuel professzor magyarított. Rácz munkáit, szakkönyveit nagyon kedvelték a pesti könyvkiadó-könyvkereskedők. 1784-ben jelent meg pl. Trattner kiadásában „A skarlátos hidegnek leírása és orvoslása" c. munkája, 1789ben a Patzkó nyomda jóvoltából pedig „A phsysiologiának rövid sommája" c. kötete, amelyet tankönyvként is használtak a pesti egyetemen. Mellesleg, hogy az universitásnak a legjobb helye Pesten van, erről is közzétett egy 52 oldalas vitairatot 1790-ben, de legismertebb műve mégsem ez, hanem az anatómiáról, fiziológiáról, patológiáról és bábaságról írt kétkötetes munkája, s e több mint nyolcszáz oldalas műve Trattnernál készült 1794-ben. A salétromfőzósről készített fordítása harmadik kiadása már Lettnernél jelent meg 1786-ban, akárcsak egy másik — de már nem Rácz írta — szakkönyv, melynek témája a selyemhernyó-tenyésztés. Ez J. Stolz német nyelvű munkája. Lettner a tanácsadó munkák specialistája volt, s talán az ő műhelye nyomtatta Mazzogato, hasonló témájú kötetét is a következő évben. (E mű címlapjáról lemaradt a nyomda megjelölése.) 1787-ben látott napvilágot ismét Lettnernél Fekésházy Györgynek, kora