Technikatörténeti szemle 20. (1993)
TANULMÁNYOK - Móra László: Görgey Artúr mint kémikus és haditechnikus
préselt rézkupakokba kerülő robbantóanyag elkészítése és töltése, melyhez kellő ismerettel nálunk senki nem rendelkezett. (A veszélyes munkát később a pesti, majd a nagyváradi lőszergyárban külföldi vegyész, a francia Chateau végezte). Ha a gyár létesül, bizonyára vállalta volna — mint vegyész-igazgató — a veszélyes művelet közvetlen irányítását. A Görgey által említett „durranó por" ugyanis igen érzékeny, a már legkisebb ütésre, ütődésre is explodáló, brizáns anyag volt, melyet a lőfegyverek (puska, ágyú) lövedékeit kiröpítő lőpor kezdeti gyújtására, felrobbantására használtak. Ilyenek voltak a robbanóhigany vagy durranóhigany Hg(CNO)2, melyet a higanynak salétromsavban történt oldásával és az oldatnak alkoholba bevitelével állítottak elő. A durranóhigany gyártása tehát igen veszélyes műveletnek számított, a felhasznált salétromsavtól is sokan megbetegedtek. Helyes volt tehát Görgeynek az az álláspontja, hogy a hazai gyár létesítéséhez legbiztosabb ós leggyorsabb, ha a Prágában már jól bevált és kipróbált eljárást vezetik be Budapesten. Elképzelését a hadügyminisztérium, majd Kossuth is jónak és megvalósítandónak tartotta. Ezért 1848. augusztus 30-án kiadott rendeletében a lőkupakszállításról ós lőkupakgyár felállításáról Kossuth pénzügyminiszter elfogadta a javasolt 20 millió lőkupak határidejét és árát. A lőkupakgyárnak felállítási költségeit is fedezni fogja azzal a feltétellel, hogy a gyár helye, egyéb részletei ós költségvetése ügyében a gyár vezetésével megbízandó egyén annak Idején vele értekezzék. Két nap múlva pedig a megbízandó személyről Kossuth a HM fegyverfőfelügyelőjónek, Marziani ezredesnek a következőket írta: „Értesítem Ezredes Urat, hogy a lőkupakok beszerzésére kegyed által ajánlott Görgey Arthur őrnagyot fölhatalmaztam, hogy minden további utasítások kérése nélkül Sellier és Bellot gyárával szerződésre léphessenek s mind azt megtehesse, amit e részben saját belátása szerint hasznosnak ós szükségesnek ítólened." (OL. Pm. Eln.- 1479/1848. sz.) Kossuth tehát elégedett volt Görgey működésével, erre vall, hogy Ludvlgh János képviselőnek, későbbi kormánybiztosnak ez időben azt mondta, hogy a honvédtisztek között csak egy szervező tehetséget ismer, Görgey századost, belőle lesz majd a jövő hadügyminisztere. A teljeskörű meghatalmazás birtokában Görgey 1848. szept. 1-jén hosszú levelet intéz a prágai gyárosokhoz, ós ebben a velük kötendő szerződés részleteit szabatosan újra megismétli: a gyár személyzetének betanítása, tapasztalatok átadása, évi 20 millió lőkupak szállítása, ennek rövid határidőn belüli megkezdése stb. Azt is kiköti, hogy a szállítmányok átvételénél próbákat vegyenek, a meg nem felelőket pedig a gyár költségére visszaküldik, továbbá az esedékes határidők elmulasztása esetén az érintett szállítás árát 10 %-kal csökkentik. Levelének befejező mondata:
